(A GKI 2016. júliusi felmérésének eredményei)

A GKI-MGYOSZ fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2016 júliusában 1 illetve 2 ponttal növekedett az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket mindkét mutató 6-6 ponttal haladja meg. Az országos jelzőszám esetében ez 42, a fővárosi index esetében 48 negyedéves csúcsot jelent. Azaz hasonlóan magas értékekkel több, mint tíz illetve tizenkét évvel ezelőtt találkoztunk.

A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. Az idei évtől a legnagyobb hazai munkaadói érdekvédelmi szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával valósulnak meg a felmérések. A jelen megkérdezés során 110 ingatlanokkal foglalkozó cég illetve 1266 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci indexek egy-egy számba sűrítik az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiacnak) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet adnak az ingatlanpiaci kilátásokról.
Lakáspiac: a kilátások csak Nyugat-Magyarországon javultak
A fővárosi lakáspiaci index 2016 júliusában 3 ponttal csökkent, míg az országos mutató értéke lényegében nem változott az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Egyedül a nyugat-magyarországi régióban javultak a közeljövőre vonatkozó kilátások.
A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások tovább erősödtek. A biztos szándékú körben (tehát, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 8, a valószínű szándékú körben 4%-os növekedés következett be az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Az egy évvel ezelőttihez viszonyítva az előbbi kör több mint megduplázódott, de az utóbbi is 36%-kal bővült. A lakásépítést ösztönző kormányzati intézkedéscsomag erős médiahatása, illetve a sok éven át elhalasztott kereslet piacra lépése egyaránt magyarázza e komoly élénkülést. A lakásvásárlási hajlandóság újabb, 31 negyedéves csúcsra jutott – hasonlóan kedvező adatokat 2008 végén regisztráltunk. A lakásfelújításra és korszerűsítésekre vonatkozó kilátások is erősödtek az előző felméréshez képest. Az erre biztosan vállalkozók aránya 5, a valószínűleg vállalkozóké 10%-kal növekedett.

A használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások Budapesten – április után – júliusban is csökkentek. A fővárosban a következő egy évre várt átlagos árnövekedés 2,5%-ról a szimbolikus mértékű 1%-ra csökkent. A keleti országrészben a következő egy évben várhatóan megáll az áremelkedés, míg nyugaton átlagosan csaknem 5%-os emelkedés valószínű.
A jelen felmérés alkalmával is teszteltük a lakáspolitikai intézkedések lehetséges piaci hatásait. A csok szerepét a lakásépítés élénkítésében áprilisban a válaszadók nagyobbnak ítélték, mint júliusban: a jelen felmérés során 10% szerint jelentősen, 53% szerint kissé növeli ezt, 37%-uk szerint viszont nem lesz érdemi hatása. Az áprilisi felmérés esetében ez a három arány 38, 46 illetve 16% volt.
Építési telekpiac: negatív korrekció
A telekpiacra vonatkozó kilátások az elmúlt időszakban folyamatosan javultak és idén áprilisra igen magas szintet értek el. A jelen felmérés eredményei szerint júliusban némi negatív korrekció következett be, de a telekpiaci várakozások még így is derűlátók, hiszen továbbra is jelentős keresleti túlsúlyt jeleznek. A várható eladási árakra vonatkozó várakozások „szelídültek” az egy negyedévvel ezelőttihez képest, azaz minden körzetben érdemben csökkent a várt áremelkedés. A válaszadók a következő 12 hónapban 3-8% áremelkedést várnak a telekpiacon.

Irodapiac: óvatos derűlátás
Budapesten és környékén az elmúlt két évben a kihasználtság felmérésről-felmérésre javult. A jelen megkérdezés során nem folytatódott a kedvező tendencia: 2016. második negyedévében az átlagos kihasználtsági ráta 84,5% volt, ami lényegében megegyezik az egy negyedévvel korábbival. A keleti régióban az egy negyedévvel ezelőtti 74%-os kihasználtság 75%-ra, míg a nyugatiban az áprilisban mért 69%-os mutató 81%-ra nőtt.
Az irodapiaci kilátások egy negyedévvel ezelőtt, 2016 áprilisában számottevően javultak. Az akkori javulást most lényegében stagnálás követte. A GKI irodapiaci indexeinek értéke a fővárosra és az ország egészére vonatkozóan sem változott jelentősen, mindkét esetben 1-1 ponttal nőtt. Ezek hibahatáron belüli változások. Éves összevetésben mindkét index esetében 2-2 százalékpontos a „deficit”. Budapesten és környékén a következő egy évben a bérleti díjak átlagosan 2%-os emelkedésére, vidéken stagnálására lehet számítani.
Üzlethelyiség-piac: határozott javulás
A kiskereskedelem forgalmi adatai látványosan javulók, a várható eladási kilátások is kedvezőek. A külföldi tulajdonú üzletláncok közül akár több is beléphet a hazai piacra, illetve bővítheti magyarországi jelenlétét. Az erős verseny miatt azonban ez a szegmens sem tisztán sikersztori. A túlfejlesztettség egyelőre keveseket ösztönzött új kapacitások létrehozására és ez várhatóan a közeljövőben sem változik jelentősen. Mindazonáltal az ingatlanpiac szereplőinek kilátásai 2016 júliusában érezhetően javultak. A fővárosi agglomerációra vonatkozó üzlethelyiség-piaci index 7, az ország egészére vonatkozó jelzőszám 4 ponttal emelkedett az előző felméréshez képest. A bérleti díjak érdemi (3% körüli) emelkedése a fővárosban illetve a nyugati régióban valószínű, a kelet-magyarországi lokációk esetében inkább a stagnálás lehet az alaptendencia.
Logisztikai ingatlanpiac: vidéken javuló kilátások
A logisztikai ingatlanpiacon is élénkül a kereslet, s ezzel párhuzamosan a kihasználtság hosszabb ideje emelkedik, de azért még érződik a korábbi túlfejlesztés hatása. A fővárosi agglomerációban 85, a nyugati országrészben 86, a keleti régióban 80%-os a raktárak kihasználtsága. Idén áprilisban ugyanez a három adat rendre 85, 90 és 75% volt. A GKI raktárpiaci indexe a fővárosra vonatkozóan nem változott, az ország egészére vonatkozóan 3 ponttal emelkedett az előző felméréshez képest. A fővárosi agglomerációban illetve a nyugati régióban várható a bérleti díjak emelkedése (3-4%-kal), míg a keleti országrészben tovább tarthat a stagnálás.
Az ingatlanok eladási árának következő 12 hónapban várható változása, 2016. július
(százalékban a jelenlegi árakhoz képest)

Zárójelben az előző – 2016. áprilisi – felmérés adatai.
Forrás: GKI felmérések

Forrás: GKI