Fókuszban a korszerű sebkezelés

A korszerű sebkezelés került a MÚOSZ Egészségügyi Szakosztálya legutóbbi rendezvényének fókuszába, hiszen csak a krónikus sebek a lakosság akár 10 százalékát is érinthetik. A nem megfelelő kezelés súlyos szövődményekkel, a fertőzések következtében pedig bizonyos esetekben végtagelvesztéssel, de halállal is jár. A rendezvényen mutattuk be azt a 48 neves orvos által készített könyvet, amelynek fő témái: a műtéti sebek fertőzésének megelőzése, elkerülése, a sebek gyors és látványos terápiája, a reménytelennek tűnő esetek gyógyítása.

Ez a sebkezelési technológia Magyarországon még nem tartozik a napi gyógykezelési gyakorlathoz, de indokolt esetben az egészségpénztár finanszírozza a kezelést.

Képünkön: Prof. Dr. Harsányi László a Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájának igazgatója, Nógrádi Tóth Erzsébet a MÚOSZ Egészségügyi Bizottság elnöke, Dr Pellek Sándor mellkas sebész, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ hivatásos állományú orvos alezredese, Dr. Szentkereszty Zsolt a Debreceni Egyetemi Klinikai Központ Sebészeti Intézet docense, a Negatívnyomás-terápia című szakkönyv főszerkesztője, Dr. Tóth Csaba a Negatív-nyomás Terápiával a Sebgyógyulásért Egyesület elnök, Hornyák László, a HARTMANN-RICO Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a rendezvény támogatója.

A neves előadók, a Negatívnyomás-terápia című szakkönyv szerzői, szerkesztői, a Magyar Sebész Társaság és a Negatívnyomás-terápiával a Sebgyógyulásért Egyesület tagjai voltak. Harsányi László professzor, a Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájának igazgatója azt hangsúlyozta, hogy ez a terápia forradalmi újítás, új perspektívát ad a gyógyulásra. Általa szinte duplájára nő a teljes sebgyógyulás esélye. Ám amíg a sebészi technikák viszonylag gyorsan változtak az elmúlt egy-kétszáz évben, a sebkezelési elvek és gyakorlat ezt lassan követte – tette hozzá Harsányi László.

Tóth Csaba, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ sebészeti osztályának főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem, vagy rosszul kezelt betegeknél a seb nem gyógyul, sőt, rosszabbodik, gyakran szepszishez, trombózishoz, mikro-, vagy makro amputációhoz vezet. E tekintetben kiemelten kell figyelni a például a Magyarországon regisztrált 500 ezer diabetesszel élő betegre, a másik félmillió pedig nem tud a betegségéről, csak véletlenül, például egy nem gyógyuló seb miatti kivizsgálás során szerez róla tudomást. Ez is oka annak, hogy a magas amputációk aránya a diabeteszes betegek között 20-40 százalékra tehető, kiemelkedő az Európai Unió tagállamai közül. Pedig a megelőzéssel és a megfelelő kezeléssel sok elkerülhető lenne. Szentkereszty Zsolt, a Negatívnyomás terápia című könyv főszerkesztője, a Debreceni Egyetemi Klinikai Központ Sebészeti Intézet docense szerint átfogó számításokkal kiderülne, hogy bizonyos esetekben költséghatékonyabb az ún. intelligens kötszerek alkalmazása, valamint a negatívnyomás-kezelés módszere a hagyományos sebkezelésnél. A negatívnyomás terápia elve, hogy a sebet folyamatos negatív nyomás alá helyezik, egy porózus anyaggal töltik ki, majd egy jó tapadási és modellálható fóliával légmentesen zárják. E fólián készített nyílásra egy szívó „portot” ragasztanak, és ezt kötik össze a sub-atmoszférikus nyomást biztosító egységgel. A portból a sebváladék egy gyűjtő tartályba kerül, nincs felülfertőzés.

A szakosztály rendezvényén az újságírók mellett az ország különböző intézményeiben dolgozó szakorvosok, asszisztensek is részt vettek. A szakosztály elnökének kérését szívesen fogadták, és kifejezték szándékukat arra, hogy az egészségügyi szakújságíróknak a cikkeik elkészítéséhez szívesen adnak tájékoztatást.

Szerző: Nógrádi Tóth Erzsébet

Címlapfotó forrása: Health by Got Credit, Flickr, Creative Commons.

Önnek ajánljuk