Kuncze Gábor az Aranytollasoknál

Az Aranytollas Újságírók Társaságának első idei rendezvényén a jelenlévők köszöntötték 99. évében járó elnöküket, Bálint Györgyöt a Prima Primissima díj alkalmából, majd Kulcsár István moderálásával Kuncze Gábor egykori SZDSZ-elnök és belügyminisztert hallgatták meg régi dolgokról és a mai politikai helyzetről.

Visszaemlékezett arra, hogy 1994-1998 közti belügyminisztersége idején, tehát már 4-8 évvel a rendszerváltozás után is milyen nehéz volt átállítani az előző rendszertől lényegében változatlanul átvett rendőrséget a demokratikus jogállami működésre, és ezt milyen kevéssé értette meg saját pártja, az SZDSZ. Ő viszont tudomásul vette, hogy a frakciótársa, Kőszeg Ferenc vezette Helsinki Bizottság a leghevesebb bírálója, és sokszor el is ismerte, hogy igaza van. A mai rendőrséget már kevésbé ismeri, tette hozzá, de attól tart, hogy sok a felkészületlen ember, mert a tapasztalt rendőröket elvitték a biztonsági cégek.

Kuncze Gábor hevesen bírálta a migrációval kapcsolatos hisztériakeltést, az államilag szított és roppant kártékony idegengyűlöletet, a határon várakozókkal szembeni embertelen bánásmódot, és azt a tervezetet, amely az állam helyett segíteni próbálókat kitiltaná a határsávból.

Többen kérdezték a véleményét az áprilisi választásokról. Ma, január 18-án úgy látszik, hogy marad a Fidesz-kormány – mondta –, de nem mindegy, hogy mekkora többsége lesz. Van ugyanis néhány sejthető lépés, amelyhez a kormánypártnak szüksége lenne a kétharmados többségre, például a bíróságok önállóságának korlátozásához. Ennek a minősített többségnek a megakadályozása lehet reális törekvés. Ő egyébként a demokratikus ellenzéki pártok minél teljesebb összefogását támogatná. A választás az egyéni kerületekben dől el, ahol ha szétaprózódnak az ellenjelöltekre adott szavazatok, akkor a Fidesz-jelölt győz. A Jobbik bevonását elutasítja, szerinte a Jobbik támogatói úgysem szavaznának baloldali jelöltre, és viszont.

Nagy kérdés persze, hogy a választók mit tudnak a valós helyzetről. Sajnos a nagy tömegekhez eljutó szektorban alig van már szabad sajtó. Ezzel kapcsolatban szóba került az ATV „színeváltozása” (és Rényi Pál Dániel erről szóló kiváló elemzése), illetve a Hit Gyülekezete. Kuncze Gábor szerint 1990 táján érthető volt, hogy a Kádár-korszakban üldözött, és a győztes jobboldali pártok által is ellenszenvvel kezelt egyház politikai támaszt keresett. Sokat segített az SZDSZ-nek, bár voltak konfliktusok is, de végül az ő második pártelnöksége idején „megnemtámadási szerződés” született, mert a Gyülekezet belátta, hogy nem tudja irányítani az SZDSZ-t. A mostani változást akkor nem lehetett előre látni, de az egyházi törvény elfogadásakor már nyilvánvaló volt, hogy Németh Sándor megegyezett a Fidesszel, átállt. Lehet, hogy nemsokára az ATV-ben se fogják megkérdezni az ő véleményét – gyanakszik Kuncze –, de ugyanakkor elismeri az egyház karitatív tevékenységét: nagyon sok szerencsétlen sorsú embernek, kábítószeresnek, alkoholistának segít.

Kuncze Gábor ma is figyeli az eseményeket, de ma már nem aktív politikus. Tüntetésekre sem jár, mert bár tény, hogy a politika lejáratódott, őt zavarja, amikor különböző szervező civil szervezetek általánosságban elhatárolódnak a pártoktól és a politikusoktól. Ők viszont felkészületlenek, és ezért egy idő után minden kezdeményezés elhal.

Záró párbeszéd a moderátor és a vendég között:

„– Köszönöm szépen, hogy eljött. Okosabbak lettünk attól, amit hallottunk, de boldogabbak nem.

  • Miért, fordítva jobb lett volna?”

 

Írta: Domány András

Önnek ajánljuk