Kaján Tiborra emlékezünk!

Egy éve, 2016. május 16-án hunyt el Kaján Tibor grafikus, karikaturista, a magyar és egyetemes karikatúraművészet meghatározó, iskolateremtő alkotója.

Kaján Tibor 1953-ban és 1968-ban Munkácsy-díjat kapott, 1975-ben érdemes művész lett, 1981-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1988-ban a kiváló művész címet vehette át. 1992-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, 1994-ben a MÚOSZ Aranytoll díjjal ismerte el munkásságát. Az Opus díjat 1994-ben, a Magyar Művészetért díjat 2002-ben vehette át. 2004-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2008-ban a Táncsics Mihály-életműdíjat, 2010-ben Hazám díjat, 2011-ben Prima Primissima díjat kapott.

Kaján Tibort a 90. születésnapján, 2011. március 3-án kollégái és barátai köszöntötték a lakása előtt. Sokan voltunk és nagyon jó volt a hangulat! (Fotó: Fábry János)

Kaján Tibor hitvallása szerint „a karikatúra gyógyító hormon, demokratikus, mert közérthető, népi és nemzetközi egyszerre, afféle vizuális eszperantó. A jó karikaturistában együtt lakik Don Quijote, Savonarola és az elengedhetetlen önirónia. És miközben a karikatúra magába nyelt rengeteg műfajt, tanítómesét, állatmesét, aforizmát, epigrammát és legendát, sokféle emberi önkifejezést, a festészettel, a fotóval, filmmel bezárólag, aközben harmóniát akar, de diszharmóniáról beszél.” (Forrás: Graforizmák)

Kaján Tiborra tőle származó idézetekkel és néhány karikatúrával emlékezünk!

„A karikatúra túlzást jelent. Célja, hogy az élet bonyodalmait, rejtett összefüggéseit, a gondolatokat szavak nélkül, vonalakkal fejezze ki. Ehhez járuljon hozzá a humor.” (Forrás: CanadaHun)

„A vonalak csendesek, nincs bennük semmi tolakodó harsányság: humort nem lehet ordítva mondani. Szeretném munkáimat vonal gondolatoknak nevezni. Karikatúra annyiféle van, ahány nevetés létezik. Én a felismerés mosolyára pályázom.”  (Forrás: Népszava)

„A gondolat nélküli karikatúra csupán illusztráció lenne. Legyen időszerű, de ne legyen naprakész. A korra kell, hogy jellemző legyen.”  (Forrás: Szombat)

„A karikatúra olyan, mint a rejtvény, ki kell találni”. (Forrás: Szombat)

„Az igazi karikatúra szemben áll a hatalommal.” (Forrás: Szombat)

„A szatíra egy támadó, erősen kritikai műfaj. Az irodalomból is tudjuk, hogy mi a szatíra s mi a humor. A szatírában a szellemesség helyét talán inkább az élesség foglalja el.”  (Forrás: Szombat)

„A képzettársításnak erősnek kell lenni, fel kell tudni ismerni bizonyos dolgoknak a hasonlóságát, meg kell találni a rejtett összefüggéseket.” (Forrás: Szombat Online)

Európa – Kaján Tibor rajza. (Forrás: Kaján Tibor)

„A karikatúra rajzos vezércikk, amely kifejezi az adott nap hangulatát.” (Forrás: Graforizmák)

“A karikatúra kevés vonallal sokat mond, s arra a pesti kérdésre válaszol: hát hol élsz te?” (Forrás: Graforizmák)

„A karikatúra az élet bonyodalmainak, rejtett összefüggéseinek kifejezése szavak nélkül, vonalakkal.” (Forrás: Graforizmák)

„A karikaturista ismerje az életet, de az erkölcsöt, a jó ízlést ne lépje túl.” (Forrás: Graforizmák)

„A karikatúra morális és társadalomkritikai műfaj, “vonalakkal kifejezett, rajzba álmodott publicisztika”, melynek kötelessége, hogy olyasmit fejezzen ki, amit a közéletben nem mondanak ki egyenesen.” (Forrás: Graforizmák)

„Egy jó karikatúra elkészítése épp olyan gond és épp olyan szellemi erőfeszítés, mint egy szobrász vagy egy költő művének elkészítése. Az igazi karikaturista ugyanúgy megkomponálja a rajzát, mint egy festőművész.” (Forrás: Graforizmák)

„A politikában nagyon sok az olyan ügy, amit nem fejeznek ki egyenesen, az ilyen dolgokról a karikatúrának kötelező beszélnie, hiszen ez a műfaj sajátossága. (Forrás: Graforizmák)

„Az igazi karikatúra mindig a nép gondolataiból, akaratából, kritikájából kel életre. A karikatúra alaptulajdonsága a hatalom ellenőrzése. Ezért a karikatúra története tele van konfliktusokkal a hatalom és a rajzoló között.” (Forrás: Graforizmák)

“A karikatúra morális és kritikai műfaj, amelynek napi végességében mindig van egy kis végtelenség is.” (Forrás: Graforizmák)

„Karikatúra egyébként annyi van, ahányféle nevetés: Kacagás, röhögés vagy bölcs mosoly. Az olvasó jellemén is múlik, hogy mennyire érvényesül egy karikatúra.” (Forrás: Szombat Online)

„A Semmi vár rám – ez a jutalom. És, ami a legrosszabb, ez a nagy Semmi nem is titokzatos, nem kecsegtet azzal, hogy érdekes dolgokat fogok megtudni a túlvilágról – nincs túlvilág, csak innenső.” (Forrás: Citatum)

„A mi emberi életünk egy borzasztó vékony, töredező hártyán zajlik le, a mindenséget a miénknél sokkal nagyobb hatalmak mozgatják. Nem a múzeumok vagy Shakespeare alkotják az igazi erőket, hanem az emberi értékrendszerbe beilleszthetetlenül nagy energiák: a tavaszi újrakezdés, a mágneses viharok, olyan világok, melyeket a szobrászok sem tudnának megtervezni. Felesleges az emberi gőg: Shakespeare volt a legnagyobb a Földön, de a Marson már semmiféle formában nem létezik Shakespeare, és még hány távolabbi bolygó is kering az űrben.” (Forrás: Citatum)

„Én nem értettem meg a világot. Próbáltam megtanulni a törvényszerűségeket, de a világ folyton rögtönöz, döntő szerepet enged a véletlennek.” (Forrás: Citatum)

 „Olyan fiatal vagyok még, előttem az egész halál.” (Forrás: Moldova György: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral)

 „A karikaturista „alkalmazhatatlan grafikus” sohasem arról beszél, amit elvárnak tőle. Ezt az önállóságot nem szabad letörni, hiszen ebből fejlődik ki az az egyéni szemlélet, mely nélkül nincs igazi jó karikatúra.” (Forrás: Moldova György: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral)

„Az élet csak a lélegzés, a test viszketése és fájdalma, velük együtt az ember is megszűnik.” (Forrás: Moldova György: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral)

„Mindenki mobiltelefonnal járkál és beszélget, mégis egyre távolabb kerül a másiktól.” (Forrás: Moldova György: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral)

Szöveg nélkül – Kaján Tibor rajza (Forrás: Kaján Tibor)

Az ember eredendően jó, csak később válik torzzá egy-egy személyét érintő támadás, sérülés következtében. Csak azt nem tudom, hogy mihez képest vagyunk jók és torzak. (Forrás: Moldova György: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral)

Rám nem hat a gyászbeszédek utolsó mondatának a vigasztalása, a feltámadás ígérete. Az agyban működő szellem és a test nem létezhet egymás nélkül. Meghalok és még egy táskarádiót sem vihetek le magammal. (Forrás: Moldova György: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral)

„Évente egyszer „Tökavatáskor”, az új növendékek felvétel utáni buliján kitombolhattuk magunkat, társaimmal telerajzoltuk az egész iskolát. Ekkor neveztük el Bernáth Aurélt Van Gőgnek és lefestettük Van Gogh jellegzetes ecsetkezelésével. Fónyi Gézát, aki a padlómozaikokra oktatott minket, Padló Picassónak kereszteltük át. (Forrás: Moldova György: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral)

„Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!” (Forrás: Citatum)

„Hogy ki milyen karikaturista, az nyaktól felfelé dől el.” A mester itt a portrékarikatúrákra  utal: a karikaturistának jól kell tudnia portrét rajzolni, emellett az önálló, saját és eredeti gondolatok is nagyon fontosak. (Forrás: A telefon kihangosítva, Sajtóház, Gimes Terem, szakosztályülés, a tervezett tematikus szakosztályi kiállítások kapcsán.)

„A karikatúra lapszéli jegyzet a történelem margójára.” (Forrás: Print&Publishing)

„A Rákosi-korszakban az én rajzaim nem voltak elég vonalasak.” (Forrás: KLUBHÁLÓ)

„A politika szegényít, és nem gazdagít; ha gazdagít, akkor csak önmagát.” (Forrás: CanadaHun)

„A humor az ember méltóságát őrzi meg. A karikatúra védekezés, segít felülkerekedni a rossz szituációkon” (Forrás: Népszava)

„A rajz a gondolat kifejezője.” (Forrás: Ötvenentúl.hu)

Kaján Tibor és a színek: „A második világháború után felvették a Képzőművészeti Főiskolára. Lehetett volna festő is, de saját bevallása szerint hadilábon állt a színekkel, mert nincs bennük humor.” (Forrás: Origo)

Gádor Béla és Esterházy Péter Kaján Tiborról:

Gádor Béla: „…Én ismerem Kaján Tibort és mondhatom, hogy egyáltalán nem tréfás fickó. Komoly ember, mint te, hasznos tagja a társadalomnak, többszörös családapa. Merem állítani, hogy kitűnően le tud rajzolni egy embert úgy, hogy szeme, szája, orra, lelke a helyén van és megszólalásig hasonlít arra, akit lerajzolt. Mégis, miért rajzol így? Hogy megnevettessen? Szó sincs róla! Ez a szándék távol áll tőle. Kaján, a karikaturista, egyszerűen olyannak látja a világot, mint amilyennek rajzolja. Egy különös, kifordított világban él, ahol óriási többségben vannak a hosszú orrok és pisla szemek. Nem rajzol ő viccesen, dehogyis! Ő pontosan rajzol, azt rajzolja le pontosan, amit lát és ebben rejlik az ő művészi titka.”

Esterházy Péter:  „…Ez a művészet úgy beszél a múltunkról, erről a szürke, szűk diktatúráról, hogy pillanatra sem lesz provinciális. És ami igen ritka: nem látszik rajta a diktatúra ujjnyoma. Ez az ember élhetett volna Párizsban vagy New Yorkban. És azt is látjuk, hogy itt élt, él…a pozitív tulajdonságokkal játszik, azokat túlozza, kavarja: rajzolja. “

Chaplin és Örkény István – Kaján Tibor rajzai (Forrás: Kaján Tibor)

Kaján Tibor a különböző évfordulókra, megemlékezésekre folyamatosan készített rajzai mellett kitalált egy új műfajt, a nekrológkarikatúrát. Ha meghalt egy híres ember, megrajzolta a portréját úgy, hogy az eltávozott sorsa és a rá jellemző attribútumok is benne legyenek a rajzban. Az első ilyen alkotása Charlie Chaplint örökítette meg, majd sorra következtek a nekrológkarikatúrák.

Fábry János

Kapcsolódó anyagok:

A szerzőről

Önnek ajánljuk