A lakáspiacon továbbra is Budapest mutatja az irányt, az üzleti ingatlanpiacon felzárkózik a vidék

Ez a cikk 6 hónap frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

(A GKI 2017. januári felmérésének eredményei)

A GKI-MGYOSZ fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 januárjában +4 illetve +2. A fővárosi index az előző negyedévhez képest csak hibahatáron belül változott (minimálisan nőtt), míg az ország egészét jellemző 3 ponttal magasabb az egy negyedévvel ezelőttinél. Az egy évvel ezelőtti értékeket mindkét mutató 7-7 ponttal haladja meg.

A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. 2016-tól a legnagyobb hazai munkaadói érdekvédelmi szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával valósulnak meg a felmérések. A jelen megkérdezés során 110 ingatlanokkal foglalkozó cég és 949 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci indexek egy-egy számba sűrítik az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiac) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet adnak az ingatlanpiaci kilátásokról.

Lakáspiac: a fővárosi piac tovább szárnyal

A lakáspiaci index (ami az ingatlanos cégek illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke a jelen felmérés során Budapestre vonatkozóan mintegy 2 ponttal javult, míg az ország egészére vonatkozóan gyakorlatilag nem változott (hibahatáron belül romlott) tavaly októberhez képest. Az egy évvel ezelőttinél a fővárosi index 7, az országos 4 ponttal van feljebb. A budapesti index értéke utoljára 2006-ban állt ilyen magasan, ami 11 éves csúcsot jelent. A vidéki körzetekben kisebb elbizonytalanodás volt tapasztalható, de a kilátások továbbra is alapvetően derűlátók.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások nem sokat változtak az előző felméréshez képest. A biztos szándékú körben (tehát, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) ugyan némi elbizonytalanodás volt érezhető, de a valószínű szándékú körben határozott az emelkedés. Az egy évvel ezelőttihez viszonyítva szignifikáns a növekedés: ugyan az előbbi körben némi csökkenés, de az utóbbiban ennél jóval nagyobb bővülés következett be. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások az egy negyedévvel és az egy évvel ezelőttihez képest is gyengültek.

Budapestet illetően nőttek az áremelkedési várakozások. Tavaly októberben a válaszadók 28%-a számított emelkedő árakra, most 47%-uk. A stagnáló árakra számítók aránya ugyanekkor 53-ról 45%-ra csökkent. A főváros egészét jellemző, a következő egy évre várt átlagos árnövekedés megközelítette a 3%-ot. A budai oldalon illetve a divatos pesti lokációk esetében 3-4%-os árnövekedés valószínű. A keleti régióban minimális (1% körüli), nyugatiban 3%-ot közelítő dinamika valószínű. Az új építésű lakások árai esetében továbbra is az emelkedést várók vannak szignifikáns többségben (62%), számszerűen 4-6%-os emelkedés valószínű

Építési telekpiac: derűre ború

A GKI telekpiaci indexeinek értéke idén januárban a fővárosra vonatkozóan 5, az ország egészét illetően 11 ponttal csökkent az előző felméréshez képest. A fővárosi index értéke visszatért a fél évvel ezelőtti szinthez, az ország egészét jellemző pedig az egy évvel korábbi szinthez. A felmérés résztvevői tehát a korábbinál valamivel enyhébb „pörgésre” számítanak a közeljövőben. A válaszadók szerint 2016-ban az előző évhez képest átlagosan 8%-kal emelkedtek a telekárak. A fővárosban ennél is gyorsabb, 12% körüli áremelkedést érzékeltek. Az ingatlanokkal foglalkozó cégek szerint a következő 12 hónapban 4-6% közötti áremelkedés valószínű a telekpiacon.

Irodapiac: szerény javulás

Az elmúlt években a kihasználtság Budapesten és környékén szinte folyamatosan emelkedett. A jelen felmérés eredménye szerint 2016 negyedik negyedévében az átlagos kihasználtság 85,5% volt, ami csaknem két ponttal magasabb az egy negyedévvel és majdnem 3 ponttal nagyobb az egy évvel korábbinál. A vidéki területeken is érezhető egyfajta emelkedő tendencia, igaz, ezt visszaesések is tarkítják. Kelet-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőtti 71%-os kihasználtság 76%-ra, míg Nyugat-Magyarországon 76%-os mutató 80%-ra emelkedett.

2017 elején a GKI irodapiaci indexeinek értéke a fővárosra vonatkozóan 1, az ország egészére vonatkozóan csaknem 3 ponttal növekedett. Éves összevetésben az előbbi esetében 5, az utóbbiban 6 pontos emelkedés volt regisztrálható. Mindkét esetre igaz, hogy bár a közelmúltban a jelenleginél magasabb értékeket mértünk, a jelenlegi kilátások egyáltalán nem borúlátók, sőt.

Az irodabérleti díjak terén a stagnálásra számítók vannak többségben (országos átlagban 61%), bár a növekedést előre vetítők aránya sem elhanyagolható (35%). A számszerű prognózisok arra utalnak, hogy Budapesten és környékén 3% körüli díjemelkedésre lehet számítani, vidéken, különösen a keleti országrészben ennél jóval kisebb lehet a növekedés mértéke.

Üzlethelyiség-piac: felzárkózik a vidék

Miközben új bevásárlóközpontot évek óta nem adtak át, a diszkontláncok egységeinek száma folyamatosan emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom várhatóan a közeljövőben is dinamikus marad, számítani lehet újabb be- és kilépésekre. A jelen felmérés során a fővárosi agglomerációra illetve a Magyarország egészére vonatkozó üzlethelyiség-piaci indexek közötti „olló” némileg zárult. Az előbbi értéke ugyanis 1, míg ez utóbbié 8 ponttal növekedett. Az egy évvel ezelőtti szintet mindkét index 8-8 ponttal haladja meg. A bérleti díjak nagy szórással, de átlagosan 1-2%-kal nőhetnek, a keleti országrészben még ennyivel sem.

Logisztikai ingatlanpiac: negatív korrekció

A GKI raktárpiaci indexe a fővárosra vonatkozóan 4, az ország egészére vonatkozóan szűk 1 ponttal csökkent az előző felméréshez képest. Éves összevetésben az előbbi 4, az utóbbi 11 pontos növekedést jelez. A Budapest környéki elbizonytalanodás hátterében a kínálat bővülése állhat. A jelenlegi indexértékek nem sokkal maradnak el a korábbi csúcstól, azaz a kilátások továbbra is optimisták. A raktárak kihasználtsága a fővárosi agglomerációban 85, a nyugati országrészben 82, a keleti régióban 80%-os. Tavaly októberben ugyanez a három adat rendre 85, 82 és 76% volt. A bérleti díjak a következő egy évben várhatóan 2-4%-kal emelkednek, leggyorsabban a fővárosban és környékén.

Forrás: GKI

A szerzőről

Önnek ajánljuk