A hévízi természet soha nem pihen

Ez a cikk 9 hónap frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fürdőváros, amely télen sem alszik

A mélyből feltörő meleg víztől és a gőzölgő iszaptól egy sovány, csenevész fiúgyermek teljesen felgyógyult. A legenda a római korból datálódik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius, kelet-római császár volt, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A forrás azóta is táplálja, a világon egyedülállóvá teszi a hévízi  tavat.

A gyógyító legenda már a rómaiak idején ismert volt. Az erre megfordult germán és szláv népesség is használta gyógyító szándékkal a tó vizét. Első okleveles említése 1328-ból való. A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban.

Ma az őslakosok száma 4000 körül van, a nyári szezonban ennek a tízszerese élvezi a gyógyvíz jótékony hatását. Régebben elsősorban német, osztrák, cseh, lengyel, szlovák, ma az orosz és az ukrán nyelvű vendégek a meghatározóak, az ő nyüzsgésüket tapasztalja leginkább az ember.

te0_3229
Papp Gábor, Hévíz polgármestere

Bortúrák, kilátó, múzeumok

A  hévízi természet soha nem pihen, településünk különleges klímájának köszönhetően mindig kínál valami izgalmasat. Ahogy a természet sem „alszik” itt igazán, úgy a Hévízre látogató vendégek áradata sem szűnik a hűvös időjárás beköszöntével.  Bár a kültéri  programok számát korlátozza a mostohább időjárás, kulturális és egyéb eseményekben nem lesz hiány télen sem – válaszolt kérdésemre Papp Gábor polgármester.

Ilyenkor alkalmas az idő az Egregyi-szőlőhegy felfedezésére,  ahol borospincék, éttermek sokasága kínálja finomságaikat. A panoráma is fogva tart: innen jól látni a 32 méteres, lifttel-lépcsővel felszerelt cserszegtomaji kilátót.  Ha néhány ezer évre szeretnénk visszatekinteni, szemrevételezhetjük a római katona sírját, a szőlőhegy lábánál a romkertet, egyben az Egregyi Múzeumot is.

4

Új rendezvénytér a buszpályaudvar helyén

A  2014-2020 közötti időszak városfejlesztési tervei közül néhányat már befejeztünk, ilyen az egregyi tájékoztató táblarendszer, de számos, jelentős beruházás még megvalósításra vár, mint  a csapadékvíz elvezetése, a buszpályaudvar áthelyezése. A régi helyére költözik majd a Tourinform Iroda, közel a városlátogatókhoz.

8

Hévíz turisztikai szerepkörénél fogva jóval több feladatot kell, hogy felvállaljon a jövőben is, melyhez komoly anyagi háttér szükségeltetik. A helyi pénzügyi lehetőségek mellett az Európai Uniós pályázati támogatások segítségével szeretnénk meg is valósítani azokat.

Ilyen elképzelés például,  hogy egybefüggő fő- és rendezvényteret alakítanának ki a jelenlegi autóbusz-pályaudvar helyén.

A 2014 és 2020 közötti időszakra komoly városfejlesztési csomagot dolgoztunk ki, amely részben már meg is  valósult. Ezek hasznát  részben már élvezik az itt élők. Bővítjük a kerékpáros közlekedési rendszert, a HeBit, plusz biciklik, és új dokkolók rendelkezésre bocsátásával – ilyet tervezünk a központi autóbusz-pályaudvarhoz is – sorolja a polgármester a teendőket.

A 12 nagyberuházás között több érdemes a felsorolásra: ilyen a kulturális és konferenciaközpont; a Hosszúföldek (Egregyi-domb alatti rész) sportcentruma, az élményfürdő,a z új városi főtér kialakítása (Kölcsey utca és a „fürdőtér”). A központi nagy parkoló megújítása, a  piac-projekt,  a Tavirózsa utcai sportpark szintén  hamarosan megvalósul.  Kálváriát építenek az egregyi szőlőhegyen. A Honvéd utcai lépcsősor ugyancsak megújul.

Repülővel, kisbusszal

A balatoni illetve a régiós fejlesztésekből Hévíznek 100 milliárd forintnyi jut. Naponta közlekedik majd Sármellékről repülőgép, több desztinációba.  A helyi közlekedést elektromos kisbusszal kívánják megoldani. A nagyparkolót szintén „átrendezik”. Járdaszélesítéssel kívánják a kerekesszékesek, illetve a gyalog, bottal is nehezen közlekedők biztonságos haladását elősegíteni. A Hévízi Tourinform kis egyre aktívabban hirdeti újdonságait.  Már sok szállásadó hirdeti a Hévíz Kártyát , amely számos kedvezménnyel szolgál.

12

Az albusz-pályaudvar és a buszpályaudvar közúti közlekedését kölcsönhatásban szervezik majd meg. Az önkormányzati tulajdonban lévő, óriási, naponta sok ezernyi , autót és buszt áteresztő Széchenyi utcát teljesen fel kell újítani, akárcsak néhány más útszakaszt. A munka eredményét az itt élők és a turisták egyaránt hamarosan élvezhetik – tudtuk meg végül a város vezetőjétől.

László Gyula

 

A szerzőről

Önnek ajánljuk