Zalakarosi Éger-tanösvény

A turisták körében az egyik legkedveltebb hazai terület a Nyugat-Balatoni régió. Ebbe a régióba tartozik Zalakaros is, ahol a fürdőzés mellett számos alkalom nyílik a szabadidő hasznos eltöltésére. A közelmúltban átadott Éger-tanösvény a zalakarosi látványosságok sorát gyarapítja.
 
Zalakaros Árpád-kori település, amely végigszenvedte a török időket, majd az utána következő évszázadok lassú fejlődést hoztak. A Zala előnevet 1908-ban vette fel, megkülönböztetésül a Bodrogközi Karos településtől. Zalakaros életében gyökeres változást hozott az 1962-es esztendő, amikor a föld mélyéről 96 fokos termálvíz került a felszínre. 1965-ben megnyílt a zalakarosi fürdő, innentől töretlen a fejlődése, napjainkban a zalakarosi Gránit Gyógy-és Termálfürdő hazánk hatodik legnagyobb fürdője.
Tőzike tündér a tanösvényen
 
A fürdő és környékének fejlesztése folyamatos, a múlt év őszén adták át a fürdő elfolyó meleg vizét hasznosító termáltavat és a környezetében levő ökoparkot. A termáltó környéke kiválóan alkalmas a környék természeti értékeinek bemutatására. A „Zalakarosi Termáltó és Ökopark” fejlesztés eredményeképpen a „Meríts erőt a természet csodáiból” települési jelmondat tartalma újabb értékekkel bővült, a helyiek és az idelátogató turisták nem kis örömére. A termáltó erdő felőli, déli részén kezdődik az Éger-tanösvény, amely 250 méter hosszan, egy lábakon álló fapadló járdán vezet az erdőben. A tanösvény elsősorban gyerekeknek és családoknak mutatja be a Kis-Balaton élővilágát, ezen belül is Zalakaros környékének természeti értékeit. 

A tanösvény tematikus túraútvonal, az útvonalon állomáshelyeket találunk, ahol tájékoztató táblák segítségével ismerhetjük meg a területek természeti értékeit. A tanösvényen öt állomás került kialakításra, ezek a következő nevet viselik: Köszöntő, Égeres éneke, Zala vize táján, Tőzike tündér tavasza, Ciccegető felfedező. A tanösvény kacskaringós úton vezet be az erdőbe, melynek helyén 200 éve üde gyepek, vizes élőhelyek lehettek. Idővel megjelentek a cserjék, az első fák, mára egy erdővel találkozhatunk, amely a Ciccegető nevet viseli. Az égerligetben jól érzik magukat a vizes helyeket kedvelő növények, így például az enyves éger, fehér nyár, kányabangita, veresgyűrű som és a kutyabenge. A területen három védett növényfaj fordul elő, ezek a tőzegpáfrány, fehér zászpa és a tavaszi tőzike. A tanösvény gazdag növényvilágában kedvező életteret találnak a madarak is, egyes fajok az aljnövényzetben keresik a táplálékukat (pl. erdei pinty), más madarak viszont a lombkorona szinten érzik jól magukat (pl. nagy fakopáncs). 

A tanösvényen az ismeretek közlése tájékoztató táblákkal illetve interaktív elemekkel valósul meg, így például satírozótáblákkal, panorámaforgatókkal és különböző játékokkal. Az egyik állomáson egy mesebeli tündér, a Tőzike tündér várja a családokat közös fotózásra. Az útvonal kialakítói gondoltak a vakok és gyengén látókra, számukra Braille-írásos táblákat helyeztek el. Akik végigjárták az Éger-tanösvényt, elmondhatják, hogy Zalakaros egy újabb, látványos természeti értékkel gyarapodott.

 
Polgár Zoltán

A szerzőről

Önnek ajánljuk

Ezt olvasta már?

portrekep

Megvan a harmadik Hemző-díjas!

Mohai Balázs, az MTI külső munkatársa nyerte a Hemző Károly-díjat az idén. A Tanácsadó Testület tagjai 14 fotográfust jelöltek a...

Close