Múoszosok az Audinál

Negyven kollégánknak különleges élményben volt része a héten: látogatást tehettek az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárában, amelyet Dóka Attila, az Amdala.hu hírportál főszerkesztője találóan Audipolisnak nevezett. A gyár (város a városban) felkeresését a MÚOSZ kül- és biztonságpolitikai szakosztálya kezdeményezte és szervezte, és hagyományaihoz híven lehetővé tette, hogy más szakosztályokból is csatlakozzanak a tanulmányúthoz.

Az Audi Hungaria Motor Kft. az Audi AG leányvállalataként sok „leg”-gel dicsekedhet. Az 1993-ban alapított magyar vállalat a Rába egykori ipartelepén, 100 ezer négyzetméteres területen jött létre. A ma 5,2 millió négyzetméteren elterülő Audipolisban egyebek között a világ legnagyobb motorgyára működik (tavaly több mint 2 millió motort állítottak elő). Emellett 160 ezer Audi gépkocsi is készül itt. A gyártmányok 63 országba kerülnek. A kft. adja a teljes magyar kivitel 9-10 százalékát és a GDP 2-3 százalékát! Az elmúlt 22 év során az anyavállalat több mint 8 milliárd eurót fektetett be Győrben, és ezzel a második legnagyobb magyarországi külföldi beruházónak számít. A gyár 11400 dolgozójával a térség legnagyobb foglalkoztatója, és tavaly elnyerte az ország legvonzóbb munkaadója címet is. (Az utóbbi hetekben nagy sajtónyilvánosságot kapott bérfeszültségek mellett jó ezt is tudni.)

muuoszosok_az_audinaal

2013-ban nyitotta meg a vállalat teljes gyártási folyamatot lefedő járműgyárát, és ugyanabban az évben indult az új Audi A3 Limousine és az Audi A3 Cabriolet, majd 2014-ben az új Audi TT Coupé és Audi TT Roadster sorozatgyártása. 2018-tól pedig itt állítják majd elő a jelenleg Spanyolországban gyártott Q3 típust. „Ez a döntés is igazolja az Audi Hungaria kompetenciáit és teljesítőképességét, valamint Magyarország, mint gyártó telephely versenyképességét” – kommentálta a közelmúltban a hírt Peter Kössler, az Audi Hungaria ügyvezető igazgatója.

Ami a versenyképességet illeti, természetesen a dolgozók szakértelme és motiváltsága mellett a viszonylag olcsó munkabér is szerepet játszik. Ám, mint kísérőnktől, Czechmesiter Mónika külső kommunikációért és PR-ért felelő vezetőtől megtudtuk, míg 22 évvel ezelőtt a bérkülönbség az ingolstadti anyacég és a győri között 7 az 1-hez volt, mára ez az arány 7 a 4-re javult. (Tehát ma már több mint a felét keresik a német bérnek a magyar munkások a gyárban, míg a kezdetekkor az anyavállalatnál foglalkoztatottak bére hétszerese volt a magyarénak) . Az is figyelemre méltó, hogy a Győrben dolgozók átlag életkora kevesebb 36-nál.

Az Audi csoport összesen 7000 kutatót, fejlesztőt foglalkoztat. Közülük 310-en a magyar gyár alkalmazottai. Ők komoly hozzáadott értéket nyújtanak, ami egyébként az egész győri Audi Hungariára is jellemző, hiszen a magyar gyáróriásnál messze többről van szó, mint külföldről hozott alkatrészek összeszereléséről. Az Audikban nem mellesleg testet ölt mintegy 80 magyar beszállító cégnek a munkája is. Ezek a partnerek további 20 ezer munkásnak biztosítanak kenyeret. Az egész Audi konszern számára egyébként összesen 130 magyar cég gyárt alkatrészeket.

Ezek a beszédes tények vélhetően érzékeltetik, hogy a magyar valóságnak van egy, a 21-ik századot tükröző oldala is! A kül- és biztonságpolitikai szakosztály évek óta ennek megismerését igyekszik elősegíteni. Így juthattak el kollégáink három éve a kecskeméti Mercedeshez és tavaly Esztergomba, a Suzukihoz. Az ilyen „tanulmányi kirándulásokat” folytatni szeretnénk.

Szerző: Trom András

A szerzőről

Önnek ajánljuk

Ezt olvasta már?

Vendégünk volt György Bence

Az új főszerkesztőket, médiavezetőket bemutató programsorozatunk legutóbbi eseményén a sajtó fokozott érdeklődése mellett az Origo új főszerkesztőjével Murányi Marcell beszélgetett....

Close