EP-képviselők: meg kell védeni az újságírókat és a független médiát

A két európai oknyomozó újságíró halála a közelmúltban, és az álhírek terjedése rámutatott, hogy az EU-nak fel kell lépnie az újságírók, illetve a sokszínű és független média védelmében – olvasható az Európai Parlament hivatalos oldalán. A publikációt teljes terjedelmében közöljük:

Az EP állampolgári jogokért felelős szakbizottsága Barbara Spinelli (baloldali, olasz) médiapluralizmussal és sajtószabadsággal kapcsolatos, nem jogalkotási állásfoglalását március 27-én fogadta el.

Újságírókat ért támadások

A Panama-iratok máltai érdekeltségű részleteit feltáró Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságírót októberben egy autóba rejtett bombával gyilkolták meg, egy hónappal ezelőtt pedig az uniós pénzekkel való visszaélések, a szervezett bűnözés és szlovákiai politikusok kapcsolata után nyomozó Ján Kuciak szlovák újságírót és menyasszonyát, Martina Kušnírovát ölték meg.

A tegnap megszavazott állásfoglalásban az EP-képviselők komoly aggodalmukat fejezték ki az európai újságírókkal szembeni erőszak kapcsán. Egy független szabályozó szervet hoznának létre, amely feltárja és jelenti az újságírók elleni fenyegetéseket, és együttműködik az európai újságíró-szervezetekkel.

Több állami támogatást a médiának

A képviselők hangsúlyozták, hogy a média fontos szerepet játszik a demokratikus társadalom működésében, a sajtószabadság, valamint a sokszínű és független média pedig elengedhetetlen része a szólásszabadságnak. Annak érdekében, hogy a média megfelelően működhessen Európában, a képviselők arra kérik a tagállamokat, hogy biztosítsanak elégséges állami támogatást.

Az állásfoglalás külön kitér az újságírók és a médiában dolgozók megfelelő munkakörülményeire, kifejtve, hogy az újságírói munkát meg kell védeni a külső nyomásgyakorlástól, az anyagi és politikai függőségtől, valamint a piaci kiszolgáltatottságtól és bizonytalanságtól.

Álhírek és félrevezetés

Az EP-képviselők az álhírek térnyerésében rejlő veszélyre is felhívták a figyelmet, és hangsúlyozták, hogy a nyilvánosságot minőségi információval kell ellátni. Az állásfoglalás arra bíztatja a közösségi oldalakat és más online felületeket, hogy lépjenek fel az álhírek és a félrevezető információk terjedése ellen, például egy az álhírek jelentésére szolgáló rendszer kifejlesztésével. A helyesbítéssel független tényellenőrző szervezeteket bíznának meg.

Internetes zaklatás

Főleg tinédzserek körében egyre elterjedtebb az internetes zaklatás (cyberbullying), ami az UNICEF 2017-es felmérése szerint Magyarországon minden harmadik gyereket érint. Emellett aggasztó trend a bosszúpornó és az online szexuális zaklatás is, emiatt a képviselők olyan új jogszabályokat hoznának létre, amelyek biztosítják az ilyen jellegű tartalmak eltávolítását a közösségi médiából.

Következő lépések

A nem jogalkotási állásfoglalást 44 igen és 3 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el. A kérdés várhatóan az áprilisi plenáris ülésen kerül napirendre.

Önnek ajánljuk