Mit tegyen az újságíró, ha közlekedési bírságot kapott?

Több újságíró és gyülekezésben résztvevő civil kereste meg a Helsinki Bizottságot egyrészt a március 15-ei tömeges rendőri intézkedés, másrészt az azóta megkapott, a KRESZ megsértésére hivatkozó szabálysértési bírságok miatt. Az eddig kiszabott bírságok a februári diáktüntetésekhez kapcsolódnak, de várhatóak a március 15-ei események kapcsán is. A jogvédő szervezet honlapján rövid tájékoztatást adott arról, mit tehetnek azok, akik ellen ilyesfajta esetekben szabálysértési eljárás indul. Csatoltak egy mintakérelmet azoknak az újságíróknak, akikre bár tudósítói munkájukat végezték, mégis szabálysértési bírságot szabtak ki. 

Mivel többféle esetről és eltérő helyzetű személyekről (munkáját végző újságíróról, illetve „mezei” tüntetőről) van szó, a Helsinki Bizottság három jellemzőnek vélt típushelyzetről írta le álláspontját. A Jogszerű, bejelentett gyülekezésen résztvevők elleni közlekedési bírság bárki ellen,  valamint a Bejelentett gyülekezés „folytatásaként” tartott tüntetésen kiszabott közlekedési bírság tüntetők ellen címet viselő összefoglaló mellett a harmadik, a Bejelentett gyülekezés „folytatásaként” tartott tüntetésen kiszabott közlekedési bírság újságírók ellen érinti a sajtó munkatársait. Utóbbit az alábbiakban változtatások nélkül, teljes terjedelmében közöljük.

„A 2006-os események után tartott egyeztetéseket követően az Országos Rendőr-főkapitányság kiadott egy hat pontból álló tájékoztatót az újságírók tüntetésről való tudósítása kapcsán. Ennek első pontja így szól:

„Törvénytelen demonstrációk alkalmával a rendőrség felszólítja a résztvevőket, hogy hagyják el a területet. Amennyiben ennek a résztvevők nem tesznek eleget, úgy a rendőrség intézkedni kezd. Ennek része az igazoltatás. Aki ellenszegül, vele szemben a törvény értelmében intézkedésre, előállításra kerül sor. Azokat az újságírókat, akik az ajánlások ellenére sem viselnek azonosító mellényt, ám igazolni tudják, hogy újságírók és munkavégzés céljából tartózkodnak a területen, a rendőrség velük szemben nem intézkedik.”

Bár ez csak egy ajánlás, de az elvi alapja az, hogy az újságírók a munkájukat végzik a közérdeklődésre számot tartó eseményről közterületen történő tudósítás során. Ezért ha tudósítanak egy eseményről, legyen az jogellenes csődület, a munkájuk nem veszélyes a társadalomra, sőt éppenséggel társadalmilag hasznos. Minden vitatott magatartás esetén a társadalmi veszélyesség megállapítása általános feltétele a szabálysértésnek. Ezért bárhol is tartózkodtak az újságírók (járdán vagy úttesten), ha ezen minőségük igazolt vagy igazolható, akkor velük szemben álláspontunk szerint semmilyen szankció nem alkalmazható, ha egyébként a rendőrséggel mindenben együttműködőek voltak.”

Mit tegyenek az érintettek?

A Helsinki Bizottság a következőt tanácsolja: Amennyiben nem volt meghallgatás szabálysértési határozatot meghozó hatóságnál, akkor nyolc napon belül meghallgatást kell kérni. Ha volt, akkor nyolc napon belül kifogást kell benyújtani, amelyben a fentiekre tekintettel vitatni lehet a kiszabott szankció jogalapját és mértékét is. A kifogásban elő kell adni annak okát. Ha bírósági tárgyalást kértek az ügyben – vagyis nem szeretnétek, ha meghallgatásotok nélkül, az iratok alapján döntsön a bíróság, akkor kifejezetten írjátok bele a kifogásba: „Kérem, hogy a kifogást a bíróság tárgyaláson bírálja el.”

Ha a kifogást a bírságot kiszabó hatóság megváltoztatja saját hatáskörben, azzal szemben újabb jogorvoslatnak van helye, ha azt is jogszerűtlennek véli az érintett. Ha a hatóság nem változtatja meg a döntését, akkor rövid időn belül továbbítja a bíróságnak, és ha a kifogásban kérték a tárgyalás tartását, a bíróság tárgyalásra idézi az érintetteket. Ha nincs ilyen kérelem, akkor pedig tárgyaláson kívül dönt a bíróság. A bíróság döntés ellene további rendes jogorvoslatnak nincs helye.

Mintakérelem kifogás benyújtásához a tüntetésekről tudósító újságíróknak, akiket közlekedési szabálysértés miatt bírságolnak meg.

Címlapfotó forrása: Mérce.hu

Kapcsolódó anyag:
El a kezekkel az újságíróktól! – a MÚOSZ elnökségének állásfoglalása
A Szolidaritás Alapítvány várja a koncepciós szabálysértési eljárások áldozatainak jelentkezését!

 

 

Önnek ajánljuk