A világ a posztigazság korszakában él

Fotó: Népszava

Immár hagyományos évértékelőjét tartotta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója a Sajtóházban. A biztonságpolitikai szaktekintély a MÚOSZ kül- és biztonságpolitikai szakosztályának volt a vendége.  Magyar Péter beszámolója.

Bevezetésként vázolta a világunkat jelenleg fenyegető legfontosabb válsággócokat és problémákat, majd – részben kérdésekre válaszolva – az új világtrendekről és kihívásokról fogalmazta meg véleményét.

Tálas rámutatott: a bipoláris világrend immár húsz éve multipolárissá alakul át, amelyben az Egyesült Államok domináns szerepe visszaszorulóban van, és ezt a folyamatot a Trump-elnökség is sikertelenül igyekszik megfordítani. Felemelkedni egyértelműen csak az ázsiai hatalmak látszanak, élükön Kínával. A több pólusú nemzetközi rendszerben a szuverén nemzetállamok már nem egyedüli szereplők, azzá váltak multinacionális nagyvállalatok és nem-kormányzati egyéb tényezők is.

Hangsúlyozta: a nyilvánosság drámai változáson ment át. Az internet biztosította nyilvánosság alapvetően megváltoztatta azokat az eszközöket, amelyekkel a hatalom befolyásolja a politikát. A világ a posztigazság-korszakában él, amikor nem az számít igazán, mik a tények, hanem az, mit vél ténynek egy-egy társadalom, a vélemények befolyásolása hihetetlen mértékben megnőtt, és gyakorlatilag ez határozza meg, alakítja a biztonságérzetet.

Az aktuális bizonytalansági tényezőket számba véve Tálas elmondta: Donald Trump kül- és biztonságpolitikáját „kiforratlan realizmus” jellemzi. Fokozza a bizonytalanságot, hogy amatőr megnyilvánulásait a szakapparátus sokszor hiába próbálja ellensúlyozni. Az amerikai elnök „ nem szereti a globalizációt (nem hisz benne), és úgy véli, Amerika nemzetállamként sikeresebben védheti ki annak kedvezőtlen hatásait, mint a nemzetközi szervezeteken és többoldalú egyezményeken keresztül, amelyeket kikerülni igyekszik, ám ez az igyekezete aligha lehet sikeres” – véli Tálas. Arra is ráirányította a figyelmet, hogy a nemzetközi rendszert többé nem az ideológiák, hanem az érdekek határozzák meg.

A Jeruzsálemre vonatkozó Trump bejelentés – Tálas szerint – korántsem volt annyira rögtönzés, mint azt a sajtó feltüntette. Meghúzódhat mögötte egy új stratégia, amelyben az USA, Izrael és Szaúd-Arábia együttes részvételével keresnek esetleg új megoldást a közel-keleti konfliktusra, ám ez a stratégia egyelőre nem körvonalazódik ki.

Észak-Korea a rezsim fennmaradása érdekében fejleszti nukleáris fegyvereit és hordozóeszközeit. A nemzetközi szankciók eléggé hatástalanok, miután Észak-Korea leginkább Kínával kereskedik. A válságra így Kínának lehet egyedül ráhatása. Trump verbális fenyegetései nem sokat segítenek. „A két Korea létét egyértelműen el kellene ismerni, ez segítene a leginkább” – véli a biztonságpolitikai szakértő.

Szíriáról szólva, Tálas kifejtette, hogy az orosz katonai beavatkozás sikeresen tartotta hatalomban Asszad elnök rendszerét, az orosz-török-iráni rendezés sikeres azonban csak relatíve lehet. Oroszország, bár gazdasági potenciálja nem mérhető Kínáéhoz és Amerikáéhoz, változatlanul nagyhatalmi tényező, és gáz- és olajkészletei tartósan a tíz legerősebb gazdasági hatalom közé sorolhatják. A gazdaság modernizálása – amit Putyin állandóan beharangoz – nem sokat haladt. Ukrajnában megfeneklett az orosz akció, Moszkva esetleges oroszbarát fordulatra számítva tartja fenn a jelenlegi viszonyokat Kelet-Ukrajnában. Minden arra enged következtetni, hogy Oroszország kül- és biztonságpolitikája védekező, a status quot védő – mondta Tálas.

Az Iszlám Állam katonai veresége, miután a dzsihadisták elvesztették a megszerzett erőforrásokat (olaj, beszedhető adók), esetleg csökkentheti a nemzetközi terrorfenyegetettséget, ám ez sem egyértelmű, mert az iszlamista radikálisok és az ugyancsak nagy fenyegetést jelentő iszlamizálódott radikálisok beszivárgása Európába folytatódhat, ami jelentős kihívást jelent a terrorelhárító szolgálatoknak.

Az Európai Unió az integráció elmélyítése irányába fog mozogni a közeljövőben, de sokkal lassabb ütemben, mint azt egyesek prognosztizálják – véli Tálas, aki szerint az euróövezet kiterjesztése ösztönzők révén reális opció, s aki ebből kimarad, kiszorulhat a pénzosztásból is. Ami Magyarországot illeti: nem fogják szankciókkal sújtani a különutas hazai propaganda-hadjáratok miatt – legalább is Tálas Péter így gondolja.

Önnek ajánljuk