Az Aranymonostoron át a Cifrapalotáig

A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztályának tagjai november közepén Bács-Kiskun megye turisztikai terveiről kaptak több helyszínen tájékoztatást a megye önkormányzati vezetőitől és turisztikai szakembereitől, valamint a nevezetességek képviselőitől. Barna Judit beszámolója.

Bács-Kiskun Magyarország legnagyobb területű, egyben az egyik legkisebb népsűrűségű megyéje. A Duna leghosszabb hazai szakasza a megye nyugati határa, és talán itt a legnaposabb az alföldi táj, melynek homokján jól érzik magukat a szőlőültetvények. A történelem folyamán svábok, rácok, kunok, szlovákok, jászok, horvátok, székelyek települtek ide be, őseik, leszármazottaik adják a mai lakosságot.

Csáki Béla

Vendéglátónk, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat turizmusfejlesztési szakembere, Csáki Béla és munkatársai jól összeállított és megszervezett programon vezették végig a MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómia Szakosztály csoportját. Meghívóink a két nap alatt igyekeztek sűrített keresztmetszetet adni a sokszínű megye turisztikai látnivalóiról. A programot gasztronómiai ízelítők és remek borkóstolók tarkították.

Pincék a löszfalban

Haladjunk a megyébe látogató turistáknak is kedvet csináló program szerint, amelynek első állomása Hajós és a Pincefalu. A régi történetek szerint – meséli Estók Mihályné polgármester – a legelső lakók hajóval érkeztek, akiket annyira magával ragadott az alföldi táj szépsége, hogy nem is eveztek tovább, hanem lehorgonyoztak és letelepedtek. Majd a török uralom után a kalocsai érsek dolgos sváb családokat telepített be. Ők honosították meg a szőlőművelést.

Hajós, pincefalu

A falutól két kilométerre található Hajós legismertebb, és egyben leglátogatottabb része, a löszhátra épített Pincefalu. A szorosan egymás mellett sorakozó, mintegy 1200 fehérre meszelt boltíves présház a népi építészet remeke. Az egymáshoz simuló, jellegzetes épületek Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotják! A hosszú pincealagutak télen-nyáron közel azonos hőmérsékletet biztosítanak az itt tárolt borok számára. A pincék fölé épített présházakban a környéken termett szőlőt dolgozzák fel a tulajdonosok, gyakran kijárnak ejtőzni, iszogatni a saját örömükre és a vendégek fogadására is.  Az idősödő szőlősgazdák célja, hogy a helyi fiatalokat megtanítsák a szőlő művelésének tudományára, megszerettessék a jó bort, vagyis folytassák a hagyományokat.

Vadászkastély volt, ma múzeum

A hajósi kastély

A kisváros temploma mellett épült fel az 1740-es években gróf Patasich Gábor kalocsai érsek barokk stílusú vadászkastélya, mely többszöri átépítés és funkcióváltás utána ma Hajós önkormányzat tulajdonaként állandó és időszaki kiállítóhelyként működik. A reprezentatív épület patinás termei és barokk kertje méltó házigazdája a konferenciák, kulturális programok, koncertek, múzeumpedagógiai foglalkozások számára. Az önkormányzat, mint legnagyobb munkáltató, nagy hangsúlyt fektet a kastély fenntartására, kihasználására, ezért több marketing eszközzel is népszerűsíti a bérelhető tereket. Jönnek is megrendelések szép számmal a környékbeliektől családi összejövetelekre, esküvőkre, események fotózására- mondta Balla Szilvia intézményvezető.

Hajóson sok a látnivaló! A kastélytól néhányszáz méterrel távolabb meglátogattunk egy „vidám sváb rendezvényházat”, ahogy Kovács Róbert és családja nevezi a pincészetüket. A nagy vendégfogadó terem falán több, mint száz oklevél hivatott bemutatni az 1970-es évektől a Kovács Borház nedűinek érdemeit. A kezdetben 2, ma már 35 hektáros ültetvényen termő szőlőjük feldolgozása, valamint a borok előállítása, palackozása szorgos, gondos munkát igényel, éppúgy, mint a közel ötven éve gyűjtött muzeális borok tárolása és a vendégházuk üzemeltetése. Alkalmunk volt a vendéglátóink főztjét, a gombóclevest és a gegelét is megkóstolni, amihez jól illett a Borház 2016 évi Schwabenblut-ja, és a 2017-ben Megye Bora díjat nyert Cabernet Savignon.

Ahol három templom egymásnak háttal áll

Soltvadkert polgármestere

Indulunk tovább Soltvadkertre, mert Lehoczki Ferenc, a város polgármesterének tájékoztatóját nem illik lekésni. A várost bemutató látványos filmből megtudtuk, hogy a szőlő és bor, no meg a fagylalt városának történetét 1376 óta jegyzik, amikor a német Badenwürttemberg tartományból hét család érkezett és telepedett le, magukkal hozva a „legalázatosabb” szőlővesszőket. Ugyanis az alacsony növésű Ezerjó fajtának a gondozásához sokszor le kell lehajolgatni. A településen beindult és évszázadokon keresztül megélhetést biztosított a szőlőtermesztés és a borászat. A város ma büszkélkedhet a Frittman, a Lantos, az Erdős, a Font, és több más borász híres pincészeteivel éppúgy, mint a Schiszler pálinkafőzdével. Soltvadkert 8000 fős lakosságának egy része a milliárdos forgalmú borászatoknál dolgozik, mások ipari vállalkozásoknál, így a piacvezető műanyag feldolgozó cégnél találtak munkát.

A város vezetésének kiemelt feladata a foglalkoztatáson kívül a turisztikai értékek fejlesztése. A legnagyobb kincs a Büdös tónak becézett 70 hektáros tó, amelynek hasznosítására több éves terv készült. Külön területen lehet majd horgászni, és máshol strandolhatnak a családok a sárga homokparton, ha megvalósul a szabadidő többféle eltöltésére alkalmas beruházás. Az önkormányzat a csatornázást és vizesblokkok kialakítását követően öltözőket és fogadó épületet alakít ki, játszóteret, sétányt, csúszdát létesít a közeljövőben. A fejlesztés kiterjed a 600 főre tervezett kempingre is. Szálláshelyek tekintetében van még mit tenni, mert a magánüdülők jelenlegi vendégfogadó kapacitása nem elegendő, egy jó szálloda hiányzik a városból. A terület már rendelkezésre áll, befektetőt most keresnek.

Frittman János, a borász

Sokáig nem volt rangja az alföldi bornak, ám az utóbbi 10 évben örvendetesen változott a helyzet. Frittman János már többször is volt az Év Borásza.  Tekintélyes borbirodalmában ahol százéves hordókban érik a szőlők leve.  Frittman Jánoséknál az egész család szerepet vállal a cég szőlész, borász, kereskedelmi és marketing tevékenységeiben. Az új generáció sem fordult el ettől a hagyománytól, a családi birtok bővítését ők is szívügyüknek, életcéljuknak tekintik. Frittman János optimista az idei szőlőterméssel kapcsolatban, mert kiváló az évjárat – mondja – és élénk a kereslet a 2017-es termés iránt. Miközben kóstoltatja az Irsai Olivért, az Ezerjót, a Pinot Noirt, a Zweigel Cuveet, a Merlot, a Hibernalt, és a Generosat, megtudtuk, hogy az utóbbi években sokat javult az alföldi régió presztízse, no meg, az egész ország szőlő területének 30 százaléka Bács-Kiskun megyében található. A fiatal borászok is megtalálják ebben a szakmában a boldogulásukat, akik egyre jobb és minőségibb borokat akarnak előállítani a domináns magyar fehér szőlőfajtákból. Cél a prémium kategória elérése.

A Rudolf-kert megújul

Szervánszky Judit cukrász

A Szervánszky család 1795-ben I. Ferenctől kapott nemesi címert, de ma nem erről híresek. A soltvadkerti Szent Korona az ország egyik legnagyobb szakmai tekintélyű és múltú cukrászdája, ahol talán a leghosszabb pult fogadja az édesszájúakat. Suhajda Krisztián és Szervánszky Judit, az üzlet mai vezetői vártak bennünket. Itt soha nincs holtszezon, télvíz idején is teltház van, mert kiváló a minőség. Az epret, és minden hazai gyümölcsöt frissen vásárolnak, tavasztól-őszig egy ceglédi termelőtől. Az 50 főt foglalkoztató cukrászdába az egész országból jönnek a jó süti, fagyi kedvelő hazaiak, de a kiskőrösi termálfürdőnél lakóautóval kempingező holland és német gyerekes családok is évek óta visszatérő vendégeik.

Kecskeméten Lakó-Tóth Edit az önkormányzat turisztikai menedzsere, Bács-Kiskun megye néhány kiemelt fejlesztését is ismertette. A jövőre 650 éves város évfordulójának méltó megünneplésére – a városba látogatókra számítva – előtérbe helyezték a kulturális és szabadidő turizmust. Terveik között szerepel a Rudolf-kertben pályázattal megvalósuló lovardák, istállók megépítése, a fürdő és a turistaházak fejlesztése. Kiemelt programok a pusztai és lovas turizmus, a kerékpárosok mind magasabb szintű kiszolgálása és a zarándok turizmus is. Jelentősen emelkedett a Mercedes autógyár szakembereinek hosszabb tartózkodása miatt az üzleti turizmus.

Gyöngyösi Sándor gombász

Következő állomásunk Fülöpszállás, ahol Gyöngyösi Sándor tíz éve foglalkozik gombatermesztéssel.  A mintagazdaság egyedülálló Európában, mert ökológiai termesztésben állít elő gombaőrleményeket és különféle étrend kiegészítőket. Hosszas kísérletezés és kutatás után sikerült kifejlesztenie egy saját módszert,  amellyel rövid tenyészidővel, vegyszermentesen termeszti a ganoderma, más néven pecsétviaszgombát. Ez a hagyományos kínai orvoslás egyik fontos alapanyaga – mondja a gazda, miközben bemutatja a ganoderma, a shiitake, a gyapjas tintagomba és sün gombák növekedésének érdekes folyamatát. A gombák őrleményeiből kozmetikai szerek is készülnek, kávéval és teával kevert változatai italok alapanyagai.

Kolostor a homokon

Ahol ez a két szó a legfontosabb a település és a helyi múzeum vezetésének, az Bugac, a Kecskeméttől 40 kilométerre lévő, erősen hagyományőrző nagyközség.  Eddig is jelentős volt a település idegenforgalma, a jövőben pedig új turisztikai brandet akarnak felépíteni.  A turizmust kitörési pontnak tekintik – hangsúlyozza Szabó László polgármester.

Vadászház Bugacon

A turisták tájékoztatására remek kiadványokkal készültek, ezek alapján egyszerűen eljut a kiránduló a kiinduló ponttól, a művelődési háztól, gyalogosan, kerékpárral, vagy lovagolva, a célállomásig. Első állomás lehet a Kecskeméti Katona József Múzeum 2010-ben elkezdett régészeti feltárása, az 1150 körül épített, de időközben „elfelejtett” Pétermonostor. A hat-hét éve tartó ásatási munkák folyamán sok értékes tárgyat vetett ki a föld: Limoges-i tálakat, ereklyetartót, fémpénzeket, aranytárgyakat – kommentálta dr. Rosta Szabolcs múzeum igazgató a vetített filmet.

Az „Aranymonostor” turistacsalogató erejét a város a fejlesztés központjába állította, ezért a Kiskunsági Nemzeti Parkkal együtt látogató központot építenek, városnéző kisbuszt állítanak be, 3D filmet készítenek, lovas-nomád történelmi emlékparkot alakítanak ki és lovas akadémiát indítanak el.  Az átfogó projekt Bugac legnagyobb turisztikai beruházása, melynek megvalósításával a város nagyot akar lépni az idegenforgalom növelésében.

Emellett folytatják hagyományőrző rendezvényeiket, így az alföldi mesterségek és a helyi termékekből készült élelmiszerek bemutatását, valamint a népszerű Kurultáj-Ősök Napja három napos eseményre is várják a vendégeket.

Tovább utazunk, hogy a kulturális információk után megismerjük a bugaci KEFAG Vadászházat. Az erdő közepén álló épület 15 fő vendég fogadására alkalmas- mondta Fodor Mihály erdészeti igazgató-  hazai vadászok mellett leginkább dán vadászok érkeznek a szezonban, akiknek kedvence a gazdag orjaleves, a házi töltöttkáposzta és a kézzel nyújtott rétesek. A vadászház „civil” vendégek, családok előtt is nyitva áll.

A Thorma Galéria kincsei

Thorma János Múzeum

Utunk utolsó állomása Bács-Kiskun megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója, Csáki Béla és Feledi László projektmenedzser gondos szervező munkájuk révén a Kiskunhalason a Thorma János Múzeum új kiállításának megnyitója lett. Dr. Szakál Aurél múzeumigazgató tájékoztatójából megtudtuk, hogy a Nagybányai Művésztelep 35 festőjének és szobrászának 69 alkotása került a közönség elé, köztük Thorma János két főműve, a Talpra magyar! és az Aradi vértanúk.

 A város alpolgármestere, Farkas Dániel nyertes pályázatok projektjeiről beszél: a gyógyhatású sóstóhoz strandot, éttermet építenek, alkalmassá teszik csónakázásra, és horgászásra, felújítják a szélmalmot, a molnárházat, valamint lovasparkot, kalandparkot, játszóteret, kerékpárutat építenek, a Csipkeházat interaktív eszközökkel modernizálják. A sokmilliós beruházások mellett három halasi táncházi csoport munkásságát szélesebb körben kívánják bemutatni, a helyi tánchagyományok megőrzése érdekében.

(Fotók: Okolicsányi Zoltán)

Önnek ajánljuk