A nemzetközi jog nem mindenható

Ez a cikk 7 hónap frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Politika, jog, erkölcs nem jár mindig kéz a kézben. Sok az illúzió a nemzetközi jog érvényesíthetőségével kapcsolatban. Naiv, laikus bizalommal várjuk sok esetben a nemzetközi jog érvényre juttatását belpolitikai problémák, hatalmi visszaélések, igazságtalanságok, jogsértések esetén. A nemzetközi szervezetek, intézmények azonban még a nyilvánvalóan jogsértő esetekben sem avatkozhatnak az egyes országok belügyeibe. Ez a kijózanító tanulsága a MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztálya rendezvényének, melynek vendége, előadója Valki László nemzetközi jogász volt.

Valki Lászlóval (a képen jobbra) Léderer Pál beszélgetett

Noha az elmúlt napok eseményei kapcsán rengeteg szó esett a magyar sajtóban az Európai Unió nukleáris opciójának, „atombombájának” a bevetéséről, azaz az EU-szerződés 7-ik cikk szerinti eljárás alkalmazásáról Magyarországgal szemben, nemigen várható, hogy az Orbán-kormány politikája miatt kezdeményezett szankciós eljárás csakugyan hazánk szavazati jogának megvonásához, netán az uniós támogatások megvonásához vezetne – fejtette ki Valki László. A neves nemzetközi jogász szerint igen hosszú, többlépcsős folyamatról van szó, melynek során a magyarországi jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzetét vizsgálják, s csak ennek végén kerülhet a kérdés az uniós állam- és kormányfők testülete elé. Itt azonban aligha kerül sor konkrét büntető intézkedések elfogadására (már csak a várható lengyel vétó miatt sem) – tette hozzá a szaktekintély.

Az uniós „nukleáris bomba” csupán egyetlen példa arra, hogy a nemzetközi jog eszközei sok esetben nem alkalmasak bizonyos problémák kezelésére, válságok megoldására. Hiába követ vizsgálat vizsgálatot Washingtonban a tavalyi amerikai elnökválasztás gyanítható orosz befolyásolása miatt, hiába napi téma Edward Snowden vagy Julian Assange ügye, hiába szaporodtak meg az elmúlt években a hacker-offenzívák, a WikiLeakshez hasonló kiszivárogtatások, e témakörben a jogászok nem tudnak segíteni. Bármilyen különös ugyanis, egyetlen nemzetközi megállapodás sem rögzíti a hackertámadások vagy a belügyekbe történő „külföldi beavatkozás” mibenlétét. Az ENSZ Alapokmánya sem eligazító. Mi több, egyetlen nemzetközi egyezmény sem tiltja a hackerek tevékenységét – emelt ki egy furcsaságot Valki, hozzátéve, hogy rendkívül nehéz az ilyen, külföldről történő média-befolyásolás bizonyítása. Annak megállapításához például, hogy ki állt a Hillary Clinton elnöki esélyeit csökkentő (ál)hírek mögött, a gyanakvás önmagában kevés – utalt rá a jogász, aki negyed századig vezette az ELTE nemzetközi jogi tanszékét.

Sokszor persze akkor sem egyszerűbb a helyzet, ha jogi szempontból nincs kétely: a Krímmel kapcsolatban például minden szakember egyetért, hogy Oroszország részéről illegális lépéssorozat vezetett a félsziget „hazatéréséhez”, s az ENSZ Alapokánya értelmében is egyértelmű agresszió történt. Az ennek nyomán meghozott nyugati gazdasági és kereskedelmi szankciók tehát jogosak – érvelt Valki, ám az már napi politikai megfontolások, például az új Trump-adminisztráció állásfoglalásának függvénye, hogy e büntető intézkedések meddig maradnak érvényben.

Hasonló módon szinte kilátástalan a szíriai krízis kezelése. Itt sem a jogi háttérrel van igazán baj, hiszen a Biztonsági Tanács határozata évek óta jogalapot ad többek közt az Iszlám Állam elleni, „bármilyen eszközzel” történő fellépésre, ám a polgárháború sújtotta közel-keleti országban a politikai, katonai és vallási érdekütközések kuszasága mindeddig megakadályozta a válság lezárását. A szíriai a második világháború óta a legösszetettebb fegyveres konfliktus – vont szomorú mérleget Valki.

Az elismert jogász mindennek ellenére nem teljesen borúlátó. „Terjed a ragály” – fogalmazott, arra utalva, hogy mind több nemzetközi norma fogalmazódik meg, mind több szokásjog alakulhat ki, amelyre egy következő válság kezelésekor már támaszkodni, hivatkozni lehet. Időnként kedvező személyi változások is történnek a politikai színtéren – mondta, példaként hozva fel Donald Tusk újraválasztását az Európai Tanács élére, vagy a legújabb fejleményt, Emmanuel Macron sikerét a francia elnökválasztáson.

Szegő Gábor

A szerzőről

Önnek ajánljuk