Az EU lojális együttműködést vár

A MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztályának szervezésében az érdeklődő kollégáinkat fogadta és tájékoztatta Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, aki – mint fogalmazott – magánemberként nehezen éli meg az EU-val kapcsolatos közbeszédet, de szakpolitikai szinten jól mennek a dolgok.

Az öt szakosztályt képviselő újságíróknak Zupkó Gábor bevezetőjében rámutatott: távolabbi perspektívából megközelítve „szinte ideális” Magyarország uniós tagsága, hiszen az Európai Unió támogatottsága igen magas hazánkban. „Ez, mondhatnám, már Szent István óta így van” – tette hozzá tréfásan.  Hangsúlyozta: ez a támogatottság a politikai felépítményről is elmondható, hiszen a magyar parlamentben nincs olyan párt, amely az EU-ból való kilépést akarná.

Ami a kormányzati erők részéről tapasztalható EU-ellenes megnyilvánulásokat illeti, az Európai Bizottság kvázi „nagykövete” leszögezte: az általa képviselt európai szervezet a tagállamok belpolitikai kérdéseiben nem illetékes, a belpolitikai kommunikációban ezért nem vesznek részt, ezeket az ügyeket az adott tagországoknak maguknak kell megoldani. A Bizottság legfeljebb véleményt nyilváníthat, mint ahogy tette legutóbb, a nemzeti konzultáció kapcsán, melynek kérdései nyilvánvaló tévedéseket tartalmaznak és félreérthetők, félrevezetők. Erre a sajtón keresztül a képviselet igyekszik is felhívni a figyelmet – mondta el Zupkó Gábor, rámutatva, hogy a nemzeti konzultációnak az Európai Parlament nagy pártjainál is rossz visszhangja volt. A Bizottság a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban is véleményt nyilvánított, amely a törvény CEU-t illető részére szintén vonatkozik – tette hozzá.

A vitás kérdések rendezéséről – beleértve a menekültügyet is – az EU képviseletének vezetője kifejtette: a jó szándék, a konstruktív vita, a lojális együttműködés az alapvető feltétele annak, hogy az unió, mint egy klub jól működő legyen. Elmondta: magánemberként „nehezen élem meg az EU-val kapcsolatos magyarországi közbeszéd egyes vonatkozásait, ugyanakkor úgy ítélem meg, és Brüsszelben is így látják, hogy az Uniót érintő szakpolitikai műhelyekben és szakmai kérdésekben minden rendben van Magyarországon”. Hozzátette: az Európai Bizottságnak a megközelítése Magyarországgal kapcsolatban jó szándékú.  A belpolitikai retorika nincs kihatással az EU költségvetéséből hazánknak nyújtandó összegek meghatározására – válaszolta egy kérdésre.

A Brexit kapcsán a képviselet vezetője annak a reményének adott hangot, hogy az EU jól működő partnerségi viszonyt tud kialakítani az Egyesült Királysággal.

Zupkó felhívta a figyelmet a Bizottságnak az EU jövőjére vonatkozó, öt alternatív perspektívát felvázoló javaslatára, továbbá emlékeztetett: a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóján, a római ünnepi csúcsértekezleten az EU-tagországok állam-, és kormányfői, valamint az uniós központi intézmények vezetői aláírták azt a közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az unión belüli együttműködés folytatása, az együtt maradás, EU előtt álló példátlan kihívások jövőbeni közös kezelése mellett. A nyilatkozat a nemzetközi migrációs válságot nevezi meg az EU-t érő egyik legnagyobb kihívásnak.

Kérdésekre válaszolva leszögezte: ha az Európai Bíróság elutasítja a menekültek relokációjára – vagyis „újraelosztására” – vonatkozó magyar és szlovák panaszt, akkor az ezt kimondó európai határozat kötelező lesz a tagállamok, így Magyarország számára is.

A túlzott brüsszeli bürokráciát illető bírálatokra kitérve Zupkó Gábor elmondta: az EU-költségvetésének mindössze öt százalékát fordítják az apparátus fizetésére. Az adminisztratív létszám pedig semmivel sem nagyobb, mint egy pár milliós nagyvárosé – holott az unió 500 milliónyi lakosú.

Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy az EU strukturális alapja magyarországi felhasználásának köszönhetően hazánkban 100 ezer munkahely létesült.

Kepecs Ferenc

További információk:

Európa-hírlevél

Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

Az Európai Bizottság válaszolt a nemzeti konzultációra

Az Európai Bizottság múlt szerdán közzétette válaszait a magyar kormány által indított, „Állítsuk meg Brüsszelt” mottójú nemzeti konzultációban megfogalmazott állításokra. A biztosi testület, amely szerint a konzultáció több téves és súlyosan félrevezető állításon és feltételezésen alapul, konkrét tényekre hivatkozó válaszában kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket.

A bizottsági választ itt olvashatja el »

A biztosi testület ezen felül úgy határozott, hogy jogi eljárást kezdeményez, és felszólító levelet küldött a magyar kormánynak a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban. A Bizottság emellett folytatja a magyar hatóságokkal más fontos témák – például a menekültügy – kapcsán megkezdett párbeszédet, és továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a nem kormányzati szervezetek regisztrációjáról szóló, ugyancsak vitatott törvényjavaslat sorsát.

A teljes cikket itt olvashatja el »

Bizottsági javaslat a szociális jogok európai pillérének létrehozására – szociális kezdeményezések és eredménytábla – eszmecsere Európa szociális dimenziójáról

Az Európai Bizottság kiemelt feladatának tekinti egy méltányosabb Európa építését, így Európa szociális dimenziójának erősítésére vonatkozó ígéretéhez híven múlt szerdán elfogadta a szociális jogok európai pillérére vonatkozó javaslatát. A pillér 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoz meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására. Ezek a következő három kategóriába sorolhatók: az esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés, a méltányos munkakörülmények, valamint a szociális védelem és a társadalmi befogadás. Az eszközt elsősorban az euróövezet számára hozták létre, de az abban részt venni kívánó valamennyi uniós tagállam számára nyitva áll. A Bizottság ezen felül előterjesztett egy sor jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezést a munka és a magánélet közötti egyensúly, a munkavállalók tájékoztatása, a szociális védelemhez való hozzáférés és a munkaidő témájában. Szociális eredménytábla is létesült annak érdekében, hogy a tendenciákat és teljesítményeket az Unió valamennyi országában 12 területen nyomon lehessen követni. Ezzel párhuzamosan az Európa szociális dimenziójáról szóló vitaanyaggal eszmecserét indított a Bizottság Európa 2025-ig tartó időszakra vonatkozó szociális dimenziójáról.

A teljes cikket itt olvashatja el »

2018 lesz a kulturális örökség európai éve

A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta azt a javaslatát, amely szerint 2018-at a kulturális örökség európai évének jelölik ki. Az Európai Unió Tanácsa várhatóan májusban fogadja el hivatalosan a szóban forgó határozatot. A kulturális örökség európai éve alkalmat teremt annak hangsúlyozására, hogy az európai kulturális örökség milyen jelentős szerepet tölt be a közös történelmi tudat és identitás kialakításában.

A teljes cikket itt olvashatja el »

Kötelezettségszegési eljárások: áprilisi döntések

A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekében biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság múlt csütörtökön két indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, amelyekben felkéri az országot, hogy teljes mértékben alkalmazza az uniós jogszabályokat a hazai energiaszektort, valamint a munkahelyi egyenlő bánásmódot érintő ügyekben.

A teljes cikket itt olvashatja el »

Marianne Thyssen uniós biztos nyilatkozata a munka nemzetközi ünnepe alkalmából

A Bizottság már a kezdetektől arra törekszik, hogy Európa szociális szempontból biztonságosabb legyen, és megfelelő védelmet és jogokat biztosítson a dolgozók számára nem csak ma, hanem a jövőben is. Ez egyszerre a társadalmi igazságossággal összefüggő kérdés és gazdasági szükséglet: a gazdasági növekedés együtt jár a társadalmi haladással.

A teljes cikket itt olvashatja el »

Április 29 – május 17.: Európa-nap Magyarországon

A minden évben megrendezett Európa-nap (május 9.) az európai béke és egység ünnepe. Az Európai Bizottság Magyarországon is számos eseményt tervez az idei Európa-nap alkalmából. Országszerte színes Európa-napi programokkal, nyereményjátékkal várja a családokat április 29. és május 17. között. Budapesten vasárnap, május 7-én lesz Európa-napi fesztivál és futóverseny a Szabadság téren.

A teljes cikket itt olvashatja el »

A szerzőről

Önnek ajánljuk