Jogtalan a menekültek fogva tartása!

„Menekültek Magyarországon” címmel tartott vetítőképes előadást, a MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztályának vendégeként Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) Közép-Európai Regionális Képviselete kommunikációs munkatársa.

A bevezetőt követően a négy szakosztályból jelen lévő érdeklődők, kérdéseik alapján, tájékoztatást kaptak a menekültügy globális helyzetéről, kilátásairól, hazánk menekültügyi politikájának nemzetközi megítéléséről, az UNHCR tevékenységéről. Fókuszban a március 28-ikán hatályba lépett új magyar jogszabály, a „megerősített jogi határzár” állt, ami gyakorlatilag a menedékkérők ­    – nemzetközi egyezményeket sértő – őrizetbe vételét jelenti zárt, szögesdróttal elkerített konténer-táborokban Röszkén és Tompán. Megtudtuk: a kezdetben napi 15 főben meghatározott menedékkérő-beengedés mára 5-5, heti maximum 50 főre csökkent.

M. Lengyel László bemutatja Simon Ernőt

Simon Ernő személyes tapasztalatai és más érintett szervezetek képviselőinek elmondása alapján felhívta a figyelmet: a menedékes oltalom biztosítását célzó eljárás bizonytalan ideig elhúzódhat, a menedékkérők teljes bizonytalanságban töltik napjaikat, döcögve indul be orvosi ellátásuk és jogsegélyben részesítésük sincs megoldva vagy bizonytalan, kivitelezhetetlen. Különösen nehezményezhető a kisgyermekek sokszor késedelmes orvosi vizsgálata, ellátása. Amúgy élhető körülményeket biztosítottak a „táborlakók” számára a magyar hatóságok (gyermekjátszótér, oktatásra szánt helyiség, keverőtárcsás mosógép, egyebek) – csak éppen emberi jogaikban, méltóságukban sérülnek fogva tartásukkal, ami szembe megy minden érvényes nemzetközi szerződéssel, egyezménnyel, amelyhez Magyarország pedig csatlakozott korábban.

Aki akar, Szerbiába visszamehet – az UNHCR azonban Szerbiát nem tekinti biztonságos országnak. Sokan ennek ellenére meg is teszik, esetleg eleve nem vágnak bele a bizonytalan magyarországi menedékes eljárásba, hanem nyilván embercsempészek révén próbálkoznak kerülő úton illegálisan bejutni az EU-ba – mondta az UNHCR szakértője.

Simon Ernő Gyerekek a pengekerítés fogságában című fotója mellett

Simon Ernő szerint a jogvédők és a Menekültügyi Főbiztosság fellépése a menekülök érdekükben csak korlátozott eredménnyel jár, de vannak pozitív jelek. Pintér Sándor belügyminiszter például – részben az UNHCR által közzétett információk hatására –legutóbb kénytelen volt beismerni, hogy a magyar rendőrség számos esetben brutalitással járt el menedékkérőkkel szemben. Egyre több ilyen esetet dokumentálnak.

Kérdésre válaszolva Simon elmondta: nem tartja valószínűnek, bármennyit fenyegetőzik is ezzel Erdogan török államelnök, hogy a Törökországban tartózkodó mintegy 3 millió szír menekült egyszerre meginduljon a Balkánon át, ahogyan ezt a magyar kormányzat ijesztgetve vázolja. Arra a felvetésre, hogy a magyar megoldást – bár nemzetközi jogot sért – Ausztria és Németország hallgatólagosan eltűri, mert tehermentesíti őket a menekültáradat alól, a vendég úgy vélte, hosszú távon az mégsem lesz fenntartható. A menekültáradat kezelése, helyzetük megoldása azonban nagyon bizonytalan – ismerte el. Teljesen egységes politika kialakítását igényelné az Európai Unió összes tagországa részéről, amire jelenleg aligha van kilátás. Így nem lehet megállapodásra jutni az észak-afrikai, közel-keleti kibocsátó országokkal, és az EU jobb közös határőrizete is várat magára. Addig is a segélyszervezetek működése az egyetlen emberi tragédiákat enyhítő mozzanat ebben a történetben.

M.P.

A szerzőről

Önnek ajánljuk