A Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztály vendége az Amnesty International

Meghívó

Kedves Kolléganők és Kollégák!

A MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai szakosztályának vendége lesz Iván Júlia, az Amnesty International (AI) magyarországi igazgatója és Demeter Áron, az AI emberi jogi szakértője

  1. április 12-én 15.00 órakor, a MÚOSZ székházában (Budapest, VI. Vörösmarty utca 47/a).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az alábbiakban küldöm az AI tájékoztatóját arról, hogy a szervezet nemzetközi vizsgálatot kezdeményezett a menedékkérők jogellenes őrizetbe vételét lehetővé tevő új magyar törvény miatt.

Baráti üdvözlettel:

Trom András
a kül- és biztonságpolitikai szakosztály elnöke

 

AMNESTY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2017. április 7.

Az orosz „külföldi ügynök” törvényt másolja a civil szervezeteket megbélyegző javaslat

A külföldi – köztük közvetlen uniós – forrásokból is támogatott magyar civil szervezetek megbélyegzéssel és működésük megnehezítésével néznek szembe az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat alapján – reagált az Amnesty International.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat értelmében azok a civil szervezetek, amelyeknek éves szinten több mint 7,2 millió forintos bevétele származik külföldi forrásból, kötelesek lennének magukat a bíróságnál külföldről támogatott szervezetként regisztráltatni, majd ezt a honlapjukon és minden kiadványukon feltüntetni.

„A javaslat és a kormányzati retorika aggasztóan emlékeztet a drákói orosz „külföldi ügynök törvényre”, és egy újabb példája a magyar civil szféra elleni kormányzati támadásoknak.” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai igazgatója.

“Átlátszó az az érvelés, hogy erre Magyarország érdekei miatt van szükség. Ha elfogadják javaslatot, annak megfélemlítő és a hitelességet kikezdő hatása lesz, illetve nagyban megnehezíti a szervezetek munkáját, hogy az emberi jogokat védjék és a magyar emberek számára értékes szolgáltatásokat nyújthassanak.”

A kormány azzal próbálja meg indokolni a javaslatot, hogy arra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem miatt van szükség. Ez azonban csak egy átlátszó kísérlet a részükről, hogy legitim célt találjanak azokra a folyamatos támadásokra, amelyeket a létfontosságú munkát végző – a jogállamiságot, a menekültek, migránsok illetve más sérülékeny csoportok jogait védő vagy az állam helyett szociális és jogi szolgáltatásokat nyújtó – civil szervezetek ellen folytatnak.

A javaslat jelenlegi formájában szelektív követelményeket ír elő a támogatások átláthatóságával kapcsolatban és további szükségtelen adminisztratív terhekkel nehezítenék meg a szervezetek munkáját. A civil szervezeteknek már így is évente nyilvánossá kell tenniük a külföldről kapott támogatásaikat, amelyeket a hatóságok ellenőrizhetnek. A kormány által 2011-ben elfogadott törvény átfogó követelményrendszert, köztük részletes jelentéstételi kötelezettséget ír elő a civil szervezetek számára, amely biztosítja az átláthatóságot és elszámoltathatóságot.

A törvény nagy valószínűséggel sértené a tőke szabad mozgásának uniós elvét, és miután csak bizonyos szervezetekre vonatkozna, sértené a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is. A javaslat szerint azok a szervezetek, amelyek nem tesznek eleget az előírásoknak, először figyelmeztetést, később bírságot kapnak, majd végül törölhetik őket a nyilvántartásból, vagyis megszűnnének Magyarországon működni.

Annak, hogy a civil szervezeteket arra akarják kényszeríteni, hogy magukra vegyék a „külföldről támogatott2 bélyeget, nem csak az a célja, hogy aláássa a velük szembeni bizalmat, de az is, hogy az embereket ellenük fordítsa. A javaslat indoklása arra utal, hogy a külföldi támogatást kapó szervezetek “külföldi érdekeket” szolgálhatnak, és a támogatás veszélyezteti Magyarország szuverenitását és nemzetbiztonságát.

A javaslat az orosz “külföldi ügynök” törvényt másolja, amely több száz megbízható és hiteles civil szervezet hírnevét sározta már be, és megfélemlítette illetve adminisztratív munkákkal árasztotta el azok munkatársait. 2012-es hatályba lépése óta komoly jogi és reputációs kockázattal jár a civil szervezetek számára a külföldi támogatások elfogadása.

“Nevetséges és veszélyes bizonyos civil szervezeteket besározni azzal, hogy pusztán azért, mert külföldi támogatást is kapnak, közük van pénzmosáshoz vagy a terrorizmushoz. A civil szervezetek nem jelentenek veszélyt a nemzeti érdekekre, épp ellenkezőleg, létfontosságú feladatot látnak el a magyar társadalom életében, a fejlődés partnereiként kellene kezelni őket, és nem az állam ellenségeiként.” – mondta John Dalhuisen.

“A törvényjavaslatnak semmi köze az átláthatósághoz, egyedüli célja, hogy hiteltelenítsék a civileket, és a munkájuk felfüggesztésére kényszerítsék őket. A tervezet elfogadásával Orbán Viktor újabb nagy lépést tenne az “illiberális demokrácia” felé, az EU tagországoknak határozottan fel kell emelniük a szavukat ellene.”

Több száz magyar civil szervezet áll ki együtt és utasítja vissza a véleménynyilvánítás és egyesülési szabadság elleni előre kitervelt támadást. Orbán Viktornak és kormányának meg kell hallani a hangjukat, és vissza kell vonnia a javaslatot. Ha mégis elfogadják, egészen biztosan nem az Amnesty International lesz az egyetlen szervezet, amely küzdeni fog a törvény ellen.”

Az Amnesty International jelentése az orosz “külföldi ügynök törvény” hatásairól

Jelentésünk a magyar kormány Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott szervezetek elleni hadjáratáról

További információk:

Demeter Áron
emberi jogi szakértő / média
Amnesty International Magyarország

Rózsa u. 44
1064 Budapest
Magyarország
media@amnesty.hu
+3670 940 104

A szerzőről

Önnek ajánljuk

Ezt olvasta már?

Tükörvilág Speciális Filmes Konferencia

Kedves Kollégák! Szakosztályunk szeretettel vár Benneteket!

Close