Juhász vs. TV2: Wisinger István elfogadhatatlannak tartja az Etikai Bizottság állásfoglalását

Az Etikai Bizottság állásfoglalása helytelenül csak a sugárzott riportot vizsgálta, nem pedig az ezt készítő riporteri hozzáállást, a riporter koncepciózus magatartását, amelynek egyértelmű célja a karaktergyilkosság volt – hangsúlyozza a MÚOSZ volt elnöke Komlósi Gábornak írott levelében.

Tisztelt Elnök úr!
Kedves Gábor!

Meglepődve olvastam az Etikai Bizottság 2016. április 13-i, személyes felkérésedre elvégzett vizsgálatának szerintem szakszerűtlen, félreértelmezett és ezért elfogadhatatlan állásfoglalását.

Megjegyzéseim:

1.

Helyeslem és támogatom az Elnökségnek az Etikai Bizottság állásfoglalásával ellentétes határozatát, amelynek szerintem csak akkor lesz érdemi eredménye, ha a benne foglaltak kapcsán az arra illetékes testületek az Alapszabálynak megfelelően intézkedve levonják a megfelelő konzekvenciákat.

Mint a honlapon Sárosi Péter tagtársam megállapítja: az EB vizsgálata során teljesen mellőzi a sugárzott televíziós riport szakmai eszköztárának elemzését.

Az EB határozata szerintem nem veszi figyelembe a vágás, szerkesztés módszereit és teljesen mellőzi annak vizsgálatát, amely a világ minden etikai kódexében vagy ilyen jellegű vizsgálatakor szükséges, hogy ugyanis az újságíró mennyiben felel meg az objektivitás és a politikai elfogulatlanság követelményeinek.

Nem került együttesen mérlegelésre Kunfalvi Nóra sugárzott riportja és a Juhász Péter által készített teljes felvétel valóságos hatásmechanizmusának vizsgálata sem!

Mindez azért is feltűnő, mert az állásfoglalás megfogalmazásában aránytalanul nagy terjedelemben foglalkozik Juhász Péter életpályájának szembetűnően tendenciózus feltárásával – szinte azt sugallva, hogy részvétele ebben a formában helytelen volt. Az sem mellőzendő, hogy az eddigi, a témával foglalkozó médiapublikációkat megismerők számára nyilvánvalóan kiderülhetett a forgatás előtt kialakított célzatos koncepció, valamint az, hogy a riporter politikai megrendelés szerinti kérdései és válaszai kerültek sugárzásra, megsértve a televíziós műsorkészítés alapvető normáit.

Mindezt természetesen egy etikai bizottságnak a vizsgálat megkezdése előtt előzetes szempontjai között nem kell feltételeznie és ennek nyomán akár még figyelembe sem kellene vennie. Viszont éppen a vizsgálódás elvégzése közben, ha az felismerhető, akkor utána teljes mellőzése – merthogy ez egy létező ténysorozat – elfogadhatatlan. Mivel ezt sem a vizsgálat során, sem pedig az állásfoglalás megfogalmazásakor nem mérlegelték, ez akár eljárási hibának is tekinthető. Vagyis indokolttá teszi annak mérlegelését, hogy az állásfoglalás nem kíván-e kiegészítést vagy esetleg csak az alábbiak figyelembevételével egy újabb vizsgálat lefolytatását? Az állásfoglalás szerintem helytelenül csak a sugárzott riportot vizsgálta, nem pedig az ezt készítő riporteri hozzáállást, a riporter koncepciózus magatartását, amelynek egyértelmű célja – a XIX. századi amerikai bulvársajtóban meghonosodott gyakorlat szerint – a karaktergyilkosság volt.

Ezt bizonyítja az állásfoglalásban felvázolt pályakép. Ezt a módszert Kunfalvi Nóra a HírTV Célpont című műsorában sajátította el. Az úgynevezett „G-napon” hűségnyilatkozatot tett, majd távozott a csatornától. Megjárta a 888.hu szerkesztőségét, ahol személyében nem tűnik érintettnek ugyan, de tény, hogy itt is több alkalommal publikáltak ilyen célzatú közleményt (szakszervezeti vezető mint az egykori ÁVH-t vezető Péter Gábor rokona vagy az MSZP elnökének feleségét hírbehozó közlemény). Majd átkerülve a TV2-höz hasonlóan karaktergyilkosság célzatú riportot forgatott a börtönviselt Zuschlag Jánost felhasználva riportalanyként. Ebben a szellemben és célzattal készült el a Juhász Péterrel felvett riport is. Tehát itt egy könnyen felismerhető folyamatról van szó, amely bármilyen demokratikus formában működő társadalomban elfogadhatatlan – sőt, bizonyíték az adott médiapiac antidemokratikus működésére.

Elfogadhatatlannak tartom azt az EB által deklarált értelmezést is, hogy a MÚOSZ elnökének felkérését a TV2-ben sugárzott pár perces anyagra szűkítik le. A teljes anyag az interneten elérhető volt, ennek nyomán a magyar sajtó több fóruma foglalkozott vele, tehát ez félreértésen, vagy az sem teljesen kizárható, hogy szándékos leegyszerűsítésen alapul.

Ráadásul véleményem szerint vizsgálni kellett volna azt is, hogy a riportban megszólaló ingatlanszakértő (Borsi László, egykor az Esti Hírlap munkatársa) vajon tudatában volt-e annak, hogy vele milyen szándékkal készült a riport és szakvéleményét mire akarják felhasználni? Nevezetesen, Juhász Péter lejáratására egy önmagában is elítélendő vágástechnikával. Vagyis az EB érvelését hiányosnak és igen ingatag érveken alapulónak tartom.

Összefoglalva: megítélésem szerint az Etikai Bizottság a fentiekben írtak figyelembevételével ezen állásfoglalással a közvélemény jelentős része előtt lejáratta magát. Ez ügyben valószínűleg hitelét vesztette s ha ez így van, akkor ezzel a Szervezetnek is kárt okozott.

2.

Javaslataim:

a) Az Elnökség, ha jónak látja, akár fordulhatna a hétvégén összeülő Közgyűléshez és kérheti annak állásfoglalását az ügyben, vagy segítségét a konzekvenciák levonásához. Szükség esetén és amennyiben az Alapszabály ezt lehetővé teszi, az Elnökség javasoljon egy újabb vizsgálatot, amely képes helyreállítani a szerintem így keletkezett és fennálló hitelvesztést, hiszen hasonló szellemű gyakorlat folytatása akár újabb károkat is okozhat.

b) Mivel az ügyben a jelenlegi szabályok szerint én nem kérhetem a további vizsgálat kezdeményezését, megoldásnak tartanám, ha az Elnök úr, mint az eredeti vizsgálat kezdeményezője, maga tenne erre javaslatot. Értelmezésem szerint ez a forma nincs ellentétben a Szervezet Alapszabályával.

Tagsági magánvéleményként szeretném az alábbiakban jelezni azt, hogy:

– A MÚOSZ érvényes Etikai Kódexének milyen pontjai alapján tartom szükségesnek az újabb vizsgálatot, a TV2 műsorában közzétett riport helyett, figyelembe véve a teljes rögzített anyagot, az idáig vezető újságírói magatartás elemzését. Vagyis most már az így elvégzett teljes körű vizsgálódás alapján egy szakszerű állásfoglalás meghozatalát.

Szerintem nem felel meg a valóság tényeinek az EB állásfoglalásának ez a szövegrésze:

„Az etikai kódex 2.§.1.4. bek. vonatkozó rendelkezése szerint előkészített, de nyilvánosságra nem hozott szöveggel, képpel, … etikai vétség nem követhető el.”

A teljes anyagot valóban nem a TV2 hozta nyilvánosságra, de mint már említettem, az az interneten megjelent, így az etikai vétség elkövetését az EB figyelembe vehette volna, ha akarja.

– az Etikai Kódex alapos tanulmányozása után értelmezésem szerint a következő pontok alapján érdemes újra mérlegelni az etikai vétéség elkövetésének meglétét vagy hiányát:

2.1.1. „az újságíró… nem terjeszthet senkiről előítéletet, rágalmakat”

3.1.1. „… nem állíthat valótlanságot… becsület csorbítására alkalmas kifejezéseket…”

3.2.1. „önkényesen nincs joga… a nyilatkozaton változtatni”

4.1. „kötelessége a „…tények ellenőrzése…”

8.4 „ a közéleti személyiség lakhelyének bemutatása esetén… az épület látószögét nem mutathatja be.”

3.

A muosz.hu-n olvasható Etikai Kódex utal arra, hogy annak szövege több nemzetközi szervezet mellett a BBC brit tévétársaság etikai irányelveinek figyelembevételével került megfogalmazásra. Bár a TV2 nem közszolgálati, hanem kereskedelmi tévétársaság, de bármely híradóműsor sugárzása esetén a nemzetközi televíziózási normák szerint úgynevezett vegyes típusú (egyszerre közszolgálati és kereskedelmi jellegű) anyagokból áll össze. És egészében közszolgálati funkciókat is teljesít, elsősorban politikai jellegű riportok sugárzásával. Így tehát tartalmában és szellemében az újságíró magatartásával és tevékenységével kapcsolatban etikai/morális szempontból ilyen vizsgálódások esetén mérlegelendők a műsorkészítési eszközök és szándékok.

Kétségtelen tehát, hogy egy kereskedelmi televízióban is a politikai jellegű riportokat az általános és az ilyen jellegű dokumentumok, kódexek etikai normái szerint kell elkészíteni s bármiféle visszaélés esetén a tévéállomás és annak újságírója negatív megítélés alá kerülhet.

Ennek megfelelően az EB-nek a BBC honlapján megtalálható un. „Eligazító irányelvek etikai és morális témákban” (Guide to ethical and moral issues) című fejezet egyes pontjai alapján is érdemes vizsgálódnia. Nevezetesen a benne szereplő „szubjektivitás (subjektivism)” és „a hazugság (lying)” fogalomkörök definíciói szerint.

Tisztelt Elnök Úr!

Figyelmét köszönve, kérem levelem tartalmának megismertetését az Elnökséggel, az EB-vel, ha szükséges, a Közgyűlés küldötteivel, és hozzájárulásomat adom, hogy a honlap segítségével minden MÚOSZ-tagnak, illetve a nyilvánosságnak belátásuk szerint teremtsék meg ugyanezt a lehetőségét.

Üdvözlettel:

Dr. Wisinger István, főiskolai tanár (DLA ), médiaszociológus
688 sz. tagsági igazolvány tulajdonosa, a MÚOSZ volt elnöke

A szerzőről

Önnek ajánljuk

Ezt olvasta már?

tihany_2016

Töltse a pünkösdi hosszú hétvégét Tihanyban!

Május 12-én, csütörtök estétől foglalható szállás Pünkösd hosszú hétvégéjére a MÚOSZ tihanyi újságíróüdülőjében. Az előrejelzések szerint csapadéktól mentes, kellemes, húsz...

Close