Dr. Szabó Szabolcs vs. Csepeli Hírmondó

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Etikai Bizottságának kijelölt Eljáró Tanácsa megállapítja, hogy a Csepeli Hírmondó 2016. január 14-én, VII./1. számában megjelent „Dr. Szabó” című írással a szerkesztőség nem követett el etikai vétséget.
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Etikai Bizottsága
Budapest

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Etikai Bizottságának Eljáró Tanácsa – a felek meghallgatásának mellőzésével – 2016. február 29-én meghozta a következő állásfoglalást a panaszos Dr. Szabó Szabolcs, Csepel-Soroksár országgyűlési képviselője illetve a bepanaszolt Csepeli Hírmondó munkatársai, Máger Judit korábbi felelős szerkesztő és Szentesi Zöldi László lapigazgató ellen benyújtott, 2016. január 18-án keltezett panasza ügyében.

Állásfoglalás

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Etikai Bizottságának kijelölt Eljáró Tanácsa megállapítja, hogy a Csepeli Hírmondó 2016. január 14-én, VII./1. számában megjelent „Dr. Szabó” című írással a szerkesztőség nem követett el etikai vétséget.

Valamint a Csepeli Hírmondó nem követett el etikai vétséget azzal sem, hogy nem tett eleget a helyreigazítási kérelemnek.

Ellenben az Etikai Bizottság megállapítja, hogy a sértett nevének az általa megjelölt formában kell helyt adni, ezért a lapnak helyreigazítással kellene élnie.

Indoklás

Panaszos Dr. Szabó Szabolcs a Csepeli Hírmondó 2016. január 14-én, VII./1. számában megjelentekkel szemben kifogással élt. Helyreigazítási kérelmére a „Dr. Szabó” című írással válaszolt a szerkesztőség.
Az Etikai Bizottság megállapította, hogy a „Dr. Szabó” című írás műfaját tekintve a gondolati műfajokhoz tartozó publicisztika, ahol az újságírói véleménynek helye van. Ebben a szerző nem tartalmi állításokat közöl, csupán lehetőségeket vet fel, kérdés megfogalmazásával.

A gondolati műfajokban nagyobb a szerzői szabadság, mint a szigorúbb szabályokhoz kötött hír műfajokban. Ez indokolja azt is, hogy az írás ebben a megjelenési formájában nem etikai vétség. Tekintettel arra is, hogy az országgyűlési képviselőnek — közszereplőként — nagyobb problématűrő képességgel kell rendelkeznie egy átlagembernél.

Az Etikai Bizottság megállapítja, hogy „Dr. Szabó” című írás ugyanakkor nem teljesíti a helyreigazítás alaki-formai követelményeit. Alapvető kötelezettsége a szerkesztőségnek, hogy a sértett kérésére helyreigazítást kell közölnie, még akkor is, ha azzal a szerkesztőség nem ért egyet, de különösképpen akkor, ha az ténybeli tévedésen is alapul. Erről az Újságíró Etikai Kódex 5.5.1. rendelkezik. (MÚOSZ Etikai Kódex).
Az Etikai Bizottság jelen állásfoglalása szerint azonban az Etikai Kódex, vonatkozó részét ebben az ügyben nem lehet alkalmazni, ugyanis egyik írásban sem történt olyan jellegű elírás, amely helyreigazításra szorulna.

A panasz vonatkozó részét képező kitétel, hogy „soha meg nem szólal” a szerző jelzőként, és nem konkrét tényként, a publicisztikai műfaj keretei között használta. Ebben az esetben a helyreigazítási kötelezettség szintén nem áll fenn. Bár önkormányzati, ingyenes régiós lap lévén, a közétett írásokban ajánlatos lenne némi távolságtartás a politikai megnyilvánulásoktól.

Az Etikai Bizottság a rendelkezésére álló iratanyagból megállapította, hogy a felek nem mentesek a politikai attitűdöktől, miután a panaszos „Szerencsétlen Szentesi Zöldi László egyből mellényúlt Csepelen” című írással replikázott. Válaszával nyilvánvalóan beállt a politikai lövészárokba. (http://szaboszabolcscsepel.blog.hu/2016/01/16/)

A fentiek ismeretében, az Etikai Bizottság jelen állásfoglalásban is megerősíti, hogy szervezete nem az egyes politikai ellenfelek erővonalai között helyezkedik el. Amennyiben az etikai eljárást a felek „harceszköznek” tekintik, úgy az Etikai Bizottság – mint egy kulturális egyesület önszabályzó testülete – erre az ügyre vonatkozóan és a jövőben is távol marad az ilyen kísérletektől.

Az Etikai Bizottság jelen állásfoglalás indoklásában külön tér ki a névhasználat kérdéseire.

Gyakran előforduló kérdés a „dr.” cím használata szükséges-e a az újságírói műfajokban. Többször ismételt vélemény a sajtón belül, hogy „ez nem szokás, vagyis „nem kell kiírni”. Ez az érvelés azonban csak addig elfogadható, amíg ennek ellenkezőjét a megnevezett személy nem kéri.

Az Etikai Bizottság emlékeztet rá, mindenkinek joga van a névviseléshez. A politikai közéletben nem túl gyakori, hogy a közszereplést vállaló személy használja a doktori címet, akár jogász végzettségű vagy más tudományos fokozattal bír. Erre vonatkozóan a [Ptk. 77. § (3)] 2:49. § rendelkezik a névhasználat kérdéseiről.

Etikai Bizottság úgy foglal állást, hogy a panaszosnak joga van kérni, hogy „Dr. Szabó Szabolcs” néven jelenjen meg a sajtóban. Amennyiben ezt kéri, ennek a sajtóban helyt kell adni, és a következő lapszámokban ennek az igényének eleget kell tenni.

Mivel az Etikai Bizottság a tagnyilvántartások adatai alapján megállapította, hogy egyik fél sem tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, így az Etikai Kódex szabályai alapján az ügyben büntető jellegű eljárást nem folytathat, határozatot nem hozhat. Az Etikai Bizottság kompetenciája ezért az ilyenkor szokásos állásfoglalás meghozatalára terjed ki.

Budapest, 2016. február 29.

Mag László sk.
az Eljáró Tanács elnöke

Szabó György sk.
az Eljáró Tanács tagja

Visnitz Tamás sk.
az Eljáró Tanács tagja

A kiadmány hiteléül:

Árkus Éva
Az Etikai Bizottság titkára

A szerzőről

Önnek ajánljuk

Ezt olvasta már?

Román György képeiből nyílik kiállítás a Sajtóházban

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége tisztelettel meghívja Önt Román György kiállítására, a művész halálának 35. évfordulója alkalmából. Megnyitja: Kicsiny Balázs,...

Close