Etikai Bizottság: nem követett el etikai vétséget a TV2

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Bizottsága állásfoglalása szerint a TV2 a televízió által sugárzott hírműsorban, a Juhász Péterrel készített interjú közreadásával nem követett el etikai vétséget.
MÚOSZ Etikai Bizottsága
Budapest
Vörösmarty u. 47/a.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Bizottsága a szövetség elnökének kérésére vizsgálatot indított Juhász Péter aktivistának, politikusnak, a TV2 televíziós csatornának adott interjúja ügyében.

ÁLLÁSFOGLALÁS:

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Bizottsága állásfoglalása szerint a TV2 a televízió által sugárzott hírműsorban, a Juhász Péterrel készített interjú közreadásával nem követett el etikai vétséget.

INDOKOLÁS:

A MÚOSZ elnöke vizsgálatot kért a TV2 Juhász Péterrel készített interjúja miatt. Az Etikai Bizottsághoz eljuttatott, vizsgálatra vonatkozó kérést a NOL.hu., és hvg.hu internetes portál is nyilvánosságra hozta – 2016. március 24-én. Ebben megegyezően olvasható, hogy Komlósi Gábor elnök úgy vélekedett, hogy nem híve a „hivatalból” kért vagy elrendelt vizsgálatoknak, mégis kéri a MÚOSZ etikai bizottságát, hogy vizsgálják ki a Juhász Péterrel készített interjút, amelyet Kunfalvi Nóra készített.
Az elnök jelezte, „a MÚOSZ elnökeként fordulok szövetségünk független etikai bizottságához: térképezze fel, lehetőségeihez képest vizsgálja ki a TV2 március 17-ei anyagának etikai vonatkozásait és terjesszen elő iránymutató állásfoglalást a jól dokumentálható eset kapcsán”.

Az Etikai Bizottság az ügyben megjelent publikációkból, amelyek a panaszolt interjút interpretálták, megállapította, hogy a média politikai szempontok szerint foglalt állást a megjelent interjú ügyében, attól függően, hogy politikai attitűdje szerint a politikai térfelek melyik oldalán áll. A témakörrel foglalkozó médium ugyanis kettős interjút adott közre, míg a TV2 csak egyet.

Az ügyben – rendhagyó módon – két interjú készült. Az egyik interjú, amelyet a TV2 a hírműsorban közölt (Segítséget kér Juhász Péter, Tények, 2016. március 17.) és egy másik, amelyet az interjúalany, Juhász Péter készített és közzétett a közösségi médiában. Az elnöki kérés szerint a TV2-interjúra vonatkozóan terjed ki az etikai bizottság vizsgálata, jóllehet a két interjú összevetése lehet a politikai megítélés alapvetése. Ezzel szemben a közreadott TV-interjú az etikai vizsgálat alapköve.

Az Etikai Bizottság a lefolytatott eljárás során abból indult ki, hogy a vizsgálatot kizárólag szakmai szempontok alapján bírálja el, a MÚOSZ Etikai Kódexe, valamint a Média Önszabályozó Testület etikai ajánlásai alapján.

Az etikai kódex 2.§2.1.1. többek között kimondja, hogy az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat… életmódbeli, életviteli különbözősége miatt senkit sem becsmérelhet, nem terjeszthet senkiről sem rágalmakat.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága által megtekintett, közzétett anyag (02.37’ terjedelemben) bevezetőjében arról szól, hogy Juhász Péter egy budai luxus környezetben bérel lakást, ahol jelenleg nincs arra pénze, hogy ezt kifizesse, ezért barátaitól kér kölcsönt, ehhez a számlaszámát is bemutatja. A környék drága mivoltát egy megszólaltatott szakértő is megerősíti. Juhász Péter elmondja, hogy ingét és borotváját is a barátaitól kapta. „Kérem a TV2 nézőit, amennyiben tudnak, segítsenek…” – mondja Juhász az interjúban.
Ebből következik, hogy Juhász az interjúban maga kér segítséget. Az interjúban elhangzik, hogy a környék nagyon drága, de Juhász segítséget kér életvitelének fenntartására. Ami elhangzik, nem jelent becsmérlést vagy rágalmat.

A személyiség védelmére vonatkozó 3.§1.1. bekezdés az Etikai Kódexben hasonló rendelkezést mutat, de a riport nem állít valótlanságot… vagy sértő kifejezéseket.

Az etikai kódex 2.§.1.4. bek. vonatkozó rendelkezése szerint előkészített, de nyilvánosságra nem hozott szöveggel, képpel, … etikai vétség nem követhető el.

A sztárklikk internetes portál azt írja: „Döbbenet! Itt a TV2 híradójának felvétele vágatlanul (2016. március 18. 11:56) – A szavunk is elakadt a felvétel láttán. Így működik a kormányzati lejárató média. A TV2 riportere Juhász Péternek rontott neki olyan minősíthetetlen stílusban, amihez foghatót már rég nem láttunk. Az első videóban az eredeti beszélgetés látható, a második videóban a TV2 híradójában leadott változat.”

A sztárklikk csúsztat, hiszen nem felel meg a valóságnak, „Döbbenet! Itt a TV2 híradójának felvétele vágatlanul”, cím, hiszen a felvétel nem a TV2 híradójának felvétele, hanem Juhász Péteré, aki tudatosan készült a felvétel elkészítésével arra, hogy bemutassa, mit mond ő és mi jelenik majd meg.

Ezt követően az Etikai Bizottság Kunfalvi Nóra magatartását is vizsgálta, jóllehet az etikai vizsgálat a TV2 által sugárzott, és leadott anyag minősítésére terjed ki. Mint az, az internetes médiában olvasható, „Kunfalvi Nóra korábban a Hír TV Célpont című műsorában dolgozott, majd ő is eljött a csatornától, amikor Simicska Lajos összeveszett Orbán Viktorral. A műsor riporterei készítették az „Orbán szerintünk nem geci” című rövid búcsúvideót, amelyben Kunfalvi Nóra is látható. A Hír TV után megfordult a Magyar Időknél és a Habony Árpád-féle 888.hu-nál, majd a TV2-höz került, miután a tulajdonosváltás után Kökény-Szalai Vivient, a Story magazin egykori főszerkesztőjét nevezték ki hírigazgatónak.
A kereskedelmi tévé hírműsorában Kunfalvi Nóra első riportjában Zuschlag Jánossal készített interjút, amelyben a börtönviselt volt szocialista politikus Pukli Istvánt, a pedagógustüntetések vezéralakját hozta hírbe, később pedig Juhász Péterre, az Együtt alelnökére állították rá. A politikussal készítette azt az interjút, amely sokaknál kiverte a biztosítékot.”

Az Etikai Bizottság abból a szempontból nézte a Juhász által készített felvételt, hogy az újságírói magatartás megfelelt-e az etikai kódex 2.§2.1.3. szakaszának, amely kimondja, „etikai vétséget újságírói tevékenység közben tanúsított méltatlan magatartással … lehet elkövetni…. Ha az etikai vétség alapos gyanúja felmerül, az eset elbírálásánál a szakmai követelményekből kell kiindulni, az etikai kódex normái mellett.”

Juhász a saját videó verziójának bevezetőjében közli, hogy lehet neki nincs pénze, de Orbán Viktor… Mészáros Lőrinc hatalmas birtokra tett szert. Juhász kifogásolja, hogy Kunfalvi az ő pénzügyeit firtatja és nem az általa megnevezettekét. Juhász azért készítette a felvételét, hogy látható legyen, az ő verziója (amely politikai álláspontja), miként jelenik meg a TV interjúban.

A TV-anyag azonban nem erről szól.

Juhász Péter aktivista, politikus, (Milla) az ellenzéki pártok 2013. október 23-i tüntetésén beszédet mond, a Wikipédia adatai szerint 2000-ben Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakán végzett. Szakterülete a pénzügyi szektorban végzett telemarketing. 1996-tól alkalmazott, később a Budapest Bankban lett osztályvezető. 2001-től vállalkozó, több céget is vezetett, melyek telemarketinggel, kereskedelemmel és vendéglátással foglalkoztak.

2002-ben megalapította a Kendermag Egyesületet, amely a „könnyű drogok” legalizálásáért és mindenféle drog dekriminalizálásáért küzdött. 2009-ig az egyesület szóvivője, majd elnöke, később alelnöke lett. 2007-ben kiállt a Magyar Gárda betiltása mellett. 2008-ban részt vett a Tarka Magyar! szervezésében. 2008–2012 között a Tilos Rádió műsorvezetője, időközben a rádiót fenntartó alapítvány kurátora. 2009–2012 között a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) romaprogramjának munkatársa. Itt a terepmunkáért és a kommunikációért felelt.
2010. december 20-án tüntetést szervezett az akkor elfogadott új médiatörvény ellen. A tüntetés után regisztrálta az „Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért” (EMS) Facebook-csoportot. Az oldal felett egyedül rendelkezett adminisztrátori jogosultságokkal. A Facebook-csoport 2012-re százezres szimpatizánsi kört ért el. A csoport képviseletében 2011-től a magyar nemzeti ünnepeken előbb civil, majd ellenzéki tüntetéseket szervezett Budapesten. 2012. október 10-én a csoport néhány tagjával egyesületet hozott létre. Az egyesület az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Egyesület (Milla) nevet kapta, Juhász pedig az elnöke lett. Az egyesület 2012 októberében a politikába visszatérő Bajnai Gordon volt miniszterelnök támogatójává vált.
2013. március 12-től a Bajnai által létrehozott Együtt – a Korszakváltók Pártja egyik alapítója és társelnöke, azonban 2014. január 9-én, amikor kiderült, valószínűleg Gyurcsány Ferenc is rajta lesz a balliberális ellenzék közös listáján, felajánlotta lemondását.
A 2014-es magyarországi önkormányzati választásokon Budapest V. kerülete önkormányzati képviselőjévé választották, az Együtt színeiben.

2006 decemberében pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság, miután feljelentette magát, amiért otthonában saját használatra kis mennyiségű marihuánát termesztett. A bíróság szerint a drogfogyasztás melletti állásfoglalása miatt veszélyt jelent a társadalmi együttélésre, sőt személye fokozottan veszélyes, „mert a büntetőeljárást, a jog eszközét és a bíróságot kívánta felhasználni arra, hogy a kábítószer-fogyasztás legalizálását szorgalmazza.”

Juhász Péter korábban alapított cégei közül több csődbe ment, felszámolás alá került, illetve az APEH szüntette meg őket: A Juhász és Villányi Kft. ellen (melynek 2000. július 17-től 2009. április 11-ig Juhász Péter volt az ügyvezetője) 2003-ban végrehajtást rendeltek el. Az Ó 17 Kft-t 2006. november 2. és 2010. május 8. között vezette Juhász; az adóhatóság 2008-ban kezdeményezett ellene végrehajtást. A Peter, Peter & Partners Kft-nek önálló aláírási joggal rendelkező vezető tisztségviselője volt 2005. június 13-tól 2010. június 13-ig (előtte, 2001. február 5. és 2005. június 13. között pedig ügyvezetője). A cég ellen 2006-ban indított végrehajtást az APEH. A politikus tulajdonában levő C-City Bt., Gorum Kft. és Allso-good Bt. vállalkozások ellen szintén végrehajtást rendelt el az adóhatóság. Juhász cégeinek egy része nemcsak végrehajtás alá került, hanem fantomizálódott is, vagyis a cégbíróság megállapította, hogy „a cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen, illetve a cég képviseletére jogosult lakóhelye ismeretlennek minősül.”

Az Etikai Bizottság azért tekintette át részletesen a politikai előzményeket a felek tekintetében, mert ebből látható, hogy az interjút készítő Kunfalvi Nóra és Juhász Péter politikai ellenfelek és ennek mind a két fél tudatában van.

Arra a Kunfalvi Nóra kérdésre, hogy ahol Juhász Péter lakik, az a tulajdonában van-e, Juhász nemmel válaszol, de a következő mondatában máris kitér Vajna közeli ingatlanára.
Arra a Kunfalvi Nóra kérdésre, hogy nem érzi-e álszent dolognak, hogy pénzt kér a TV2 nézőitől, amikor ilyen drága helyen lakik, Juhász Péter úgy válaszol, hogy nem érti, hogy miért őt kérdezik, akkor, amikor a miniszterelnök vagyonosodik.
Juhász a további kérdésekben nem a kérdésekre ad választ, hanem azt firtatja, hogy a közpénzből Vajnához vándorolt TV miért nem a Fidesz-politikusok vagyonosodását vizsgálja. Sérelmezi Juhász, hogy a TV2 „ilyeneket” kérdez, és kimondja, hogy a TV lejárat.
Kunfalvi Nóra az interjúban továbbra is kitart az eredeti kérdése mellett, és megkérdezi, hogy esetleg nem bérelne olcsóbb lakást? Erre Juhász a közmunkások sanyarú helyzetéről kezd beszélni, majd arról, hogy Matolcsy bankelnök „pofátlan”. „Ha tanult médiát, akkor tudhatná, miről kell riportot készíteni” – oktatja Juhász, az amúgy is oktató Kunfalvi Nórát.

Kunfalvi Nóra arról kérdez, hogyha ilyen magas bérleti díjat kell fizetni, akkor miből él Juhász, aki elmondja, sokfelől kap segítséget. Kunfalvi Nóra ekkor felhozza, hogy a kenderből Juhásznak maradt-e pénze, hogy fizesse az albérletet. Juhász feljelentéssel fenyegeti a riportert. Hazugnak nevezi, és kijelenti, hogy megsérti az etikai szabályokat. 350 ezret keresek, szegényen élünk – mondja Juhász. Azt mondja, így élnek ma az ellenzéki politikusok. – Kérdezze meg az édes anyukáját – mondja Juhász Kunfalvi Nórának. Majd arra, hogy Kunfalvi hazudik, illusztrációként hozza fel, hogy „maga pornófilmet készít”.
A személyeskedésbe fordult eldurvuló riport jól mutatja, hogy a felek lényegében egymásnak estek, továbbá Juhász megfordítja a szerepeket, maga is interjút készít Kunfalvi Nórával, ez a nyilvánosságra hozott saját verziójának lényege.
Az Etikai Bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy a felek nem voltak képesek a kulturált párbeszédre, különösen akkor, amikor Juhász és Kunfalvi egyaránt média-tanult ember.

Mindezt nem tükrözi a TV2-ben leadott anyag, ezért az Etikai Bizottság a rendelkező rész szerint foglalt állást.

Az etikai bizottság megállapítja, hogy az újságíró szövetség elnökének felkérése a vizsgálatra olyan szakmai és társadalmi helyzetben érkezett, amelyre jellemző, hogy

– a rendszerváltáskor a hazai médiavilág (minden kormányváltáskor, legalábbis ami a közszolgálati célzatot illeti) szereplőiben is, deklarált célkitűzéseiben is rendre megváltozik;
– a szisztéma lényege, hogy a médiatulajdonosok mindenekelőtt reklámbevételekhez kívánnak jutni;
– e tevékenységük keretében az általuk kezelt médiumot úgy üzemeltetik, hogy a hozzájuk közel álló politikai oldalnak, iránynak, pártnak kedvezzen az eredmény.

Ebben a helyzetben, a MÚOSZ célkitűzéseinek megfelelően nem téveszthetjük szem elől, hogy a legfontosabb elvárás a szakmai működés során „a sajtó szabadsága”, vagyis a „köz tájékoztatásának” függetlensége.

Az Etikai Bizottság több évtizedes működése során az újságírókat igyekezett megvédeni a tulajdonosok által alkalmasint rájuk erőltetett szerepköröktől (így például a reklámszervezői vagy -szereplői utasításoktól). A korábbi évtizedekben mondtuk többek közt azt is, hogy „az államtitkot a titokgazda feladata megőrizni”, és hogy a hatóságok ellenzése ellenére is az „újságíró lelkiismeretére” bízott, hogy mit publikál abból az ismeretanyagból, amihez hozzájutott.

Az Európai Uniós szabályzás – amelyet elvárásainkba beépítettünk –, mindenekelőtt az egyetemes emberi jogokra helyezett hangsúlyt, és tiltotta azokat a megnyilvánulásokat, amelyek egyes társadalmi csoportokat vagy szereplőket hátrányosan, diszkriminatív módon érintenek, szabályozta néhány konkrétan is megnevezett esetben (ilyen volt a holokauszt) a történelem bemutatásának, (interpretációjának) módját is.

Ezek politikai, jogalkotói intézkedések.

Mint a történelem során mindeddig is – a törvényhozói intézkedésekkel szemben – azok látszólagos elfogadása mellett is – egyfajta kormánypárti és ellenzéki küzdelem folyik. Ennek során a résztvevők „szerepet, karaktert” keresnek a maguk számára, illetőleg igyekeznek lerombolni az ellenfél álláspontját, interpretációját, annak társadalmi megjelenését.
Ez a kísérletező szándék vezet a műfaji határok átlépéséhez.

Ennek során kerül személyes vélemény az egyébként objektív hírekből álló műsorvezetői szövegbe; (elmarasztaltuk korábban); illetve a médiatulajdonos politikai irányultságának megfelelő helyzetértékelés jelenik meg a riporteri munkának a „probléma megragadására” irányuló részében (felvezetők, lekonfok, stb.)

A Juhász-Kunfalvi esetben „szerepcsere” is felvetődött – ez az a jelenség, amikor a kérdezettből kérdező válik. Emiatt kellett mérlegelni azt is, hogy amit közzétett a csatorna, amit a nyilvánosság elé tártak, az megfelel-e annak a szakmai elvárásnak, hogy a kérdésre válaszoló mondanivalóját nem torzították-e.

A szakmai közéletre pressziót gyakorolnak az egyidejű politikai szabályozások. Az uniós kezdeményezések éppúgy, mint az éppen regnáló kormányzat – beleértve annak politikai irányultságát is.

Újságíró szövetségünket (a legnépesebb hazai szervezetként is) folytonos és állandó kihívások és megkeresések érik arra hivatkozva, hogy a szakma etikája mit vár el, mit tűr el, voltaképp azt várva, hogy jelöljünk ki határokat.
E kihívásokra (annak az etikai együttműködésnek a keretében, amelyet többi magyar újságíró-szervezettel a MÚOSZ kezdeményezett) elsősorban szakmai és műfaji meghatározottság kereteiben vizsgálódunk, kérdéseink a szándék megismerésére (ha lehetséges békéltetésre is) irányulnak.

E tevékenységünk tapasztalataiból megállapíthatjuk: a hazai közélet átpolitizált, a politikai indíttatású kezdeményezések mögött meghúzódó indulatok (amelyeket az esetek többségében tagadnak) nagymértékben rontják egy olyan hivatásrend jövőjét, amelyet az a körülmény is sújt, hogy munkafeltételeit a tulajdonosok hajlandósága határozza meg, a regnáló kormányzat pedig nem ismeri el hivatásrendként. A szakma ismereteit (annak ellenére, hogy számos felsőoktatási intézményben oktatják) az országos rendszerből törölték.

A társadalmi beágyazottság helyzetére mindenekelőtt az jellemző, hogy maga a közeg is, amelyben működik, egyre kevésbé „szakmai”.
Korábban a köz tájékoztatása az erre felkészült szakemberek (újságírók) feladata volt, csak ők rendelkeztek erre a megfelelő eszközökkel. Napjainkban a világháló elérésével bárki tájékoztathatja a „köz”-t, a közönséget – és ennek során – ha neki úgy tetszik – nem kell eleget tennie a szakmai elvárásoknak.
Mindettől a „médiafelület” megváltozik, a változás pedig ellenérdekű lépéseket indukál. Az „igazság” megismertetése helyébe a „minél nagyobb médiafelület elfoglalása” lépett.

Ennek következménye, hogy az ezen a felületen szükségképpen torzított információhalmazba történő (politikai) „beavatkozás” igénye visszahat a szakmai közéletre, és rontja annak korábbi hitelét.
Másik következmény, hogy a rendszerváltás időszaka óta (amelyre akkor az volt jellemző, hogy a társadalom által elfogadott szakemberek kompetencia listáján vezető helyen szerepelt az újságíró) mostanra a tájékoztatás szakemberei elhiteltelenedtek (ma a kompetencia-lista élén a tűzoltó áll, és az újságíró (az elbulvárosodás, a revolver- és zsaroló újságírás okán) a zugügyvédekkel együtt a lista alsó harmadába került – a közvélemény-kutatások szerint.

Az újságíró működését, témaválasztását immáron nem a „szakmai műhely” – a szerkesztőség világa – határozza meg jellemzően, hanem mindenekelőtt a média-tulajdonos elvárása és irányultsága, továbbá az, hogy miként méri fel a közvélemény aktuális állapotát.
Ennek során az a közeg, amelybe be akar avatkozni, amit meg kívánna változtatni, nem a vezető lapok és rádió- valamint tévéműsorok által meghatározott összkép, hanem manapság ebbe bele kell érteni a bárki által befolyásolható internetes blogvilágot, a csetek és fórumok a facebook tartalmát is. Ezért tapasztaljuk, hogy a korábban a (legalább is korlátozott, de mindenképp érzékelhető) társadalmi tekintélyt, iránymutatást a lapoktól és televízióktól átvette az azok tartalmára is azonnal reagáló közeg: a világháló világa.

Minthogy az itt működő, (és gyakran csak alkalomszerűen megnyilvánuló) szereplők még a névtelenséggel is élhetnek, (a tevékenység nem válik „életművük” vállalt részévé) – a jelenség szabad teret enged azoknak az indulatoknak, amelyeket egy szakmai közegben még csak be sem szoktak ismerni.

A MÚOSZ Etikai Bizottságát – mint a legrégebben fennálló ilyen irányú fórumot – a közvélemény ismeri, és egyre inkább ebben is eszközt keres a sokirányú taktikai küzdelemben a maga álláspontjának igazolására.
Gyakran kapunk megkereséseket olyan ügyekben, amelyekben párhuzamosan per is folyik. A kezdeményező a bíróság előtt egy „szakmai ítélettel” szeretne kedvezőbb helyzetbe kerülni.

Az internetes világban megnyilvánuló „szubjektivitás” visszaverése érdekében sokan látnak eszközt az Etikai Bizottságban arra, hogy ellenfelük álláspontját gyengítsék vagy negligálják, a magukét pedig erősítsék. Holott ebben a küzdelemben (amikor mondanivaló, mondanivaló ellen küzd a közönség befogadó rokonszenvéért) azon a pályán kell hatékonyan küzdeni, ahonnan a kihívás érkezett.

Az Etikai Bizottság működése és vizsgálatai során a szövetség közgyűlése által elfogadott és jóváhagyott kódexre támaszkodik. Ha ennek elvárásait betartjuk, objektíve távol maradva bármely politikai oldal vagy szereplő helyzetértékelésétől, akkor kevesebb a tévedés esélye.

Függetlenül a megfogalmazott kérdésfeltevésektől, azt vizsgáljuk, hogy a kódex által előírt magatartásokat (illetőleg azok tilalmait) megvalósították-e. Ami ezen túl van, az törvényhozói és társadalomkutatói feladat – az etikai eljárás ezek hiányát nem pótolja.

Az elénk jutott ügyek jelentős részére jellemző, hogy akár a bepanaszolt elkövető, akár a panaszos is – nem tagja szakmai szövetségünknek –, következésképp a kódexre alapozott etikai szankcióban sem részesíthető. Ilyenkor – ha indokolja az ügy – a tagok esetében szereplő „határozat” helyett „állásfoglalást” tudunk kialakítani.
Az állásfoglalást az Etikai Bizottságtól gyakran várják el annak reményében, hogy annak közzététele a közvélekedést befolyásolni képes az ügyben.

Ennek az elvárásnak a teljesülését – minden törekvésünk ellenére is – gátolja, hogy adott esetben számos iratot, rögzített médiaanyagot (hang- és képfelvételt) kell hozzá többször is megtekinteni, alkalmasint a vitázó feleket személyesen is meg kell hallgatni a szándékuk kiismerésének reményében.

Az etikai kódex elvárásainak megfelelő állásfoglalás kialakításához szükséges időnek rendelkezésre kell állnia, hiszen a felgyorsult, immár „lapzárta nélküli” médiavilágban a szövetségünk vezetését (elnökét) megkereső ilyen irányú kérésekre a megszokott alaposság mellett nem lehetséges a rögtönzött álláspont kialakítása.

A szerzőről

Önnek ajánljuk

Ezt olvasta már?

Ingyenes adótanácsadás MÚOSZ-tagoknak

2016. május 3-án, kedden, valamint 5-én, csütörtökön (és igény esetén további napokon is) 10 és 14 óra között, félórás beosztásban...

Close