Előrejelzés 2016-2017-re

(Összefoglaló a sajtó számára, 2016. szeptember 28.)

A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest lassú, bár az első félévhez képest gyorsulás valószínű. A GKI nem változtat 2%-os növekedési előrejelzésén. A belső és külső egyensúly számszerűen nagyon kedvező, az infláció szinte megszűnt. A második félévben azonban az államháztartási hiány – részben az élénkítéssel összefüggésben – némileg magasabb, a külső aktívum pedig a mérséklődő cserearány-javulás miatt kisebb lehet az első félévinél, miközben lassan megkezdődik az áremelkedés. Jövőre, főként az EU-támogatások újraindulása következtében az idei jelentős beruházási visszaesést érdemi növekedés váltja fel, miközben az idén nagyon gyorsan növekvő fogyasztás alig lassul. A felminősítést is figyelembe véve a GKI megemelte 2017-es előrejelzését: 2,7%-os GDP-növekedés várható. A belső és külső egyensúly – ha romlik is – kedvező marad, az infláció kissé tovább emelkedik. A régióra jellemző gyorsabb gazdasági növekedést a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya, az ezt előidéző üzleti környezet és az EU-támogatásoktól való kiugró mértékű függés akadályozza.

A világgazdaságban a brit népszavazás nyomán megnövekedett gazdasági, politikai és intézményi bizonytalanság csak lassan enyhül. Negatív gazdasági hatása elsősorban Nagy-Britanniában, politikai következménye pedig az EU-ban lesz érezhető. A világ legfontosabb központi bankjai (a Fed, az EKB és a japán jegybank) kielégítő monetáris feltételeket biztosítanak a globális növekedés számára, noha napirenden van a Fed irányadó kamatlábának emelése. Komoly politikai és gazdasági kockázat a menekültügy, a terrorizmus, az Iszlám Állam, a közel-keleti, az észak-afrikai és az ukrajnai feszültséggóc, a bizonytalan török helyzet, illetve az amerikai elnökválasztás, Kínában a növekedés lassulása és az adósságválság, a deflációs nyomás, továbbá a zika vírus Latin-Amerikában, s nem utolsó sorban az EU jövője. Ez több mint sok.

Az EU konjunktúraindexe július után augusztusban is csökkent, értéke ezzel 20 havi mélypontra jutott. Magyarországon augusztusban – a jelentős júliusi emelkedés után – a GKI konjunktúraindexe érezhetően csökkent, s ezzel visszatért idei mélypontjára. A hazai üzleti várakozások erőteljesen, a fogyasztóiak kissé romlottak. Szeptemberben minimális korrekció történt, az üzleti várakozások kis mértékben javultak, a fogyasztói várakozások nem változtak. A GKI konjunktúraindexe nagyjából két éve viszonylag magas szinten hullámzik, de ezen belül a mostani szint viszonylag alacsonynak mondható.

Bár a magyar gazdaságpolitika a Brexit bekövetkeztében saját EU-szkeptikus véleményének beigazolódását látja, a brit fejlemények éppenséggel az EU-n kívüli lét okozta veszélyekre hívják fel a figyelmet. A lelassult növekedés miatt, a 2018. évi választásokra is tekintettel tavasszal a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. Folytatódik a tulajdonviszonyok és piacok aktív állami szerepvállalással történő átrendezése. Ugyanakkor kifulladóban az olcsó munkaerőre és a kormányzathoz lojális új tőkés rétegre alapozott növekedés. Ez utóbbi felismerése éppen csakhogy megkezdődött, a valódi szembenézés ugyanis néhány évig ismét halogatható az EU-támogatások újrainduló lehívhatósága következtében.

2016-ban a reálkeresetek – a bruttó keresetek 6%-os növekedése, az szja 1 százalékpontos csökkentése és a 0,5% körüli infláció következtében – mintegy 7%-kal nőnek. Ez a foglalkoztatás bővülésével, a csökkenő hitelterhekkel és növekvő vásárlási hajlandósággal együtt a fogyasztás 4,5%-os bővülését valószínűsíti. Az oktatási rendszer elavultsága és a külföldi munkavállalás miatt számos szakmában munkaerőhiány, ezzel összefüggésben erős béremelési nyomás tapasztalható. A költségvetési szektorban a több éve befagyasztott bérek emelkedését a választások közeledte is erősíti. Ugyanakkor sok helyen a minimálbér emelése is nagy gondot okoz. 2017-ben az idei tendenciák folytatódása várható, a reálkeresetek dinamikáját azonban 5% alá viheti az infláció némi emelkedése. A fogyasztás kb. 4%-kal bővül. Az ingatlanhitelek esetében a hitelfelvétel már az idén újra meghaladja a hiteltörlesztést, a lakossági hitelek egészénél azonban csak jövőre várható növekedés.

Az állóeszköz-felhalmozás 2014-ben 11%-os dinamikája 2015-ben 2%-ra lassult, majd idén – az első félévi több mint 15%-os visszaesés után – a GKI 10%-os csökkenést valószínűsít. Bár az átlagos beruházási hitelköltség az EU források kiszorítási hatása és a Növekedési Hitel Program(ok) hatására kissé mérséklődött, de még mindig magas (különösen a csökkenő termelői árindex tükrében). A vállalkozások túlnyomó része azonban egyáltalán nem akar hitelt felvenni. Bár a fejlődésre képes kkv-k viszonylag olcsón juthatnak forráshoz, e cégek egy része azonban fél a gyors növekedésétől, nehogy az állami piacátrendezés újabb áldozatává váljék. A beruházási ráta 2015-2016-ban csökken, idén várhatóan 19% alatt lesz, ami alacsony arány. 2017-ben az újrainduló EU beruházási ciklus hatására 5%-os volumenbővülés és 19% feletti beruházási ráta várható.

A GDP 2016 II. negyedévben 2,6%-kal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,4%-kal bővült. A KSH felfelé korrigálta az I. negyedévi becslését (1,1 illetve 0,9%-ra). Így a magyar gazdaság az I. félévben a nyers adatok szerint 1,9, a kiigazítottak szerint 1,4%-kal növekedett. Ez utóbbi alacsonyabb az EU 1,8%-os átlagánál, s jóval elmarad a lengyel és cseh 2,8, a szlovák 3,7 és főleg a román 5%-os ütemtől. Bár az első júliusi hazai növekedési adatok kedvezőtlenek – az ipari termelés és az export csökkent, az építőipari visszaesés erőteljesebb volt a júniusinál, a kiskereskedelmi forgalom bővülése lelassult -, s az üzleti várakozások is inkább romlóak, a II. félévben gyorsulás valószínű. A GKI 2016-ban továbbra is 2% körüli növekedésre számít. Idén egyértelműen a fogyasztás a növekedés hordozója, a GKI 4%-ról 4,5%-ra emeli prognózisát, miközben a beruházásoknál a korábban gondolt 8% helyett már 10% körüli visszaesést vár. Jövőre az EU-forrásokból finanszírozott beruházási aktivitás kezdődő felpörgése, az üzleti beruházások némi élénkülése és az alig lassuló dinamikájú fogyasztás miatt a növekedési ütem 2,7%-ra, a korábban vártnál kicsit magasabbra gyorsulhat. A belföldi felhasználás idén a GDP dinamikájánál kevésbé (1,6%-kal), jövőre viszont sokkal gyorsabban (3,2%-kal) bővül.

Az ipari bruttó termelés bővülése 2016-ban aligha haladja meg érdemben a 2%-ot, 2017-ben azonban már 3,5% körüli dinamika várható. Az EU-források apálya miatt az idei év az építőipar számára „menthetetlen”. A lakásépítés már elindult felfelé, de 5% körüli aránya miatt nem meghatározó elem. A fő gond az, hogy az első félévben a költségvetési szektor beruházásai megfeleződtek. A GKI 2016-ban 20% körüli termelés-csökkenést vár. Jövőre számottevően bővülnek az uniós kifizetések, így 2017-ben akár 8-10%-os bővülés is elérhető. Mezőgazdasági szempontból 2016-ban kedvező volt az időjárás. Az agrár-GDP az első félévben 10,8%-kal emelkedett, s az év egészében is hasonló dinamika lehetséges. 2017-ben (a 2015. évi visszaesést ellentételező 2016. évi növekedés után) technikailag stagnálás várható, a változás előjelét az időjárás fogja meghatározni. A szolgáltatási GDP 2016-ban az átlagosnál lényegesen gyorsabban, csaknem 3,5%-kal, majd 2017-ben az átlagoshoz közeli mértékben bővül. Mindkét évben az üzleti szolgáltatások növekednek gyorsabban.

A GKI előrejelzése szerint a magyar kivitel 2016-ban az importtal megegyező ütemben, az előző évinél (8,6%) lassabban (6-7%-kal) bővül, majd 2017-ben a kivitel 7%-os dinamikája 1 százalékponttal elmarad a behozatalétól. Ezen belül megmarad a szolgáltatások átlagosnál gyorsabb emelkedése. A cserearányok idén kb. 2%-kal javulnak, ez teszi lehetővé, hogy a fogyasztás dinamikus növekedése ellenére a külkereskedelmi aktívum kedvezően alakuljon. Jövőre változatlan, esetleg kissé romló cserearányra lehet számítani (főleg a világpiaci energiaárak függvényében).

A foglalkoztattak száma 2016-ban a számos helyen tapasztalható munkaerőhiány ellenére 3%-kal nő, részben a külföldi munkavállalás további dinamikus terjedése, egyes ágazatok viszonylag jó konjunktúrája, az emelkedő bérek eddig inaktívakra és a közfoglalkoztatottak egy részére gyakorolt pozitív hatása, némi fehéredés, valamint a közfoglalkoztatás további bővülése következtében. 2017-ben, a választást megelőző évben a kormányzat várhatóan segíteni fogja a foglalkoztatás további 2% körüli növekedését, amit a gazdasági növekedés némi gyorsulása is alátámaszt. A munkanélküliségi ráta 2016 közepétől 5% körülire csökkent, s 2017-ben is hasonló lesz. Ez statisztikailag az ötödik legalacsonyabb az EU-ban. A tényleges helyzet azonban sokkal rosszabb, mivel a közmunkások száma azonos a munkanélküliekével (a II. negyedévben 230 ezer körüli), s ehhez jön még a régió más országaihoz hasonlóan a külföldön munkát vállalók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezres köre.

Az EU – egész régiónk számára gondot jelentő – munkaerő-elszívó hatása Magyarországon a többi régiós országnál valamivel később, de a pangás körülményei között robbanásszerűen érvényesült. Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya is behatárolja a növekedés lehetőségeit. Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak szerény része képes a versenyszektorban elhelyezkedni, sőt az alkalmi és idénymunkáknál kifejezetten visszatartó hatású a közmunka. A közmunkások jelentős része beragad a rendszerbe, mely egyre inkább akadályozza a piaci munkaalkalmak betöltését. A reálkeresetek idei, átlagosan 7% körüli, a GDP-nél sokkal gyorsabb emelkedése rontja az érintett cégek versenyképességét – ez többségük számára rövidtávon elviselhető – és növeli a költségvetés kiadási szükségletét. A reformok elmaradása a költségvetési kiadáscsökkentést csak átmenetivé teszi, az elkerülhetetlen béremelések ismét növelni fogják az államháztartási kiadásokat. A béremelések érdemben élénkíthetik a lakosság fogyasztási keresletét, ez azonban a magyar termelés gyenge kínálati alkalmazkodása miatt jelentős részben az importot serkenti.

A banki portfoliók minősége, a szektor nyereségessége javul, de ez a GDP termeléséhez csak jövőre tud hozzájárulni. Idén véget ér a vállalati hitelállomány összehúzódása, míg a lakosság esetében ez csak az ingatlanhiteleknél várható, a teljes háztartási hitelállomány valószínűleg csak 2017-ben fordul növekedésbe. A bankszektor nagyobbik felének magyar tulajdonba kerülése, az átláthatatlanul változó állami és bankfelügyeleti szerepvállalás, az MNB esetenként jogszerűtlen működése kockázati tényező.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya az adóbevételek növekedése és az uniós támogatásokhoz kapcsolódó kiadások előző évhez viszonyított mérséklődése következtében eddig rendkívül kedvezően alakult, de 2016 tavaszán a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. A költségvetés módosítása, kiadási kényszerek kialakulása és egy őszi keresletélénkítő csomag kilátásba helyezése az idei; a tervezett 2017. évi államháztartási deficit 0,7 százalékpontos emelése és az őszi keresletélénkítés áthúzódó hatása pedig a jövő évi költségvetési folyamatokat lazítja. Mindezek alapján a GKI 2016-ban a tervezett 2%-nál kissé magasabb, 2,3%-os deficitet valószínűsít. Jövőre, a választásokat megelőző évben a tervezett 2,4%-nál ugyancsak valamivel magasabb, legalább 2,5%-os – de 3%-nál szinte bizonyosan kisebb – deficit várható. A GDP-arányos államadósság csökkenni fog, a mérséklődés mértéke várhatóan 2016-ban és 2017-ben is eléri az EU adósságszabálya által előírt kb. 0,8 százalékpontot, így az a 2015 végi 75,3% után 74,5, illetve 73,7% körül lesz.

2016 őszi hónapjaiban lassan megindul az áremelkedés, 2016 végén 1%-os, éves átlagban 0,5% körüli infláció várható, mely utóbbi 2017-re 1,5%-ra emelkedik. A jelenleg 0,9%-os alapkamat akár 2017 végéig is fennmaradhat. A GKI idén éves átlagban a korábban gondolt 315 forintnál erősebb, 312 forintos, 2017-ben 315 forint körüli euró-árfolyamot vár. A felminősítések hatására is erősödő forint azonban nehéz helyzetbe hozza az MNB-t, mivel az ellentétes „nyereségérdekeltségével”. A további lazítás „nem hagyományos” eszközökkel történik.

Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta évről évre szinte folyamatosan növekvő többletet mutat, ami 2015-ben elérte a 8,7 milliárd eurót. Ez 2016-ban a javuló külkereskedelmi egyenleg ellenére, az EU-források csökkenő beáramlása következtében 7,7 milliárd euróra mérséklődik, majd 2017-ben a külkereskedelmi aktívum némi csökkenése ellenére, az EU-támogatások újraindulása következtében várhatóan ismét 8 milliárd euró felett lesz. Az elmúlt hét évben a magyarországi tőkeállomány a bankszektor kényszerű feltőkésítésén kívül a nemzetközi mozgások eredőjeként nem változott.

A GKI prognózisa 2016-2017-re

  2013 2014 2015 2016 2017
tény előrejelzés
GDP termelés 101,9 103,7 102,9 102 102,7
·   Mezőgazdaság (1) 115,3 113,9 87,1 110 100
·   Ipar (2) 97,5 106,7 106,3 102 103
·   Építőipar (3) 105,8 112,3 102,9 80 108
·   Kereskedelem (4) 106,3 104,3 105,7 108 105
·   Szállítás és raktározás (5) 101,0 102,4 101,7 103 103
·   Információ, kommunikáció (6) 103,9 101,4 102,9 104 103
·   Pénzügyi szolgáltatás (7) 95,2 97,1 99,8 100 102
·   Ingatlanügyletek (8) 100,3 99,6 101,1 102 102
·   Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység(9) 103,6 105,8 105,6 105 103
·   Közigazgatás, oktatás, egészségügy (10) 106,7 97,8 100,6 101 101
·   Művészet, szórakoztatás (11) 100,0 104,8 106,0 102 102
·   Magnövekedés (2)+(3)+(4)+(5)+(6)+(7)+(8)+(9) 101,0 104,5 104,4 102 103,5
GDP belföldi felhasználás 101,2 104,2 101,5 101,5 103,2
·   Egyéni fogyasztás 100,6 101,5 102,6 104,5 104
·   Állóeszköz-felhalmozás 107,3 111,2 101,9 90 105
Külkereskedelmi áruforgalom    
·   Export 104,8 107 108,4 106 107
·   Import 105,0 108,5 107,8 107 109
Fogyasztói árindex (előző év = 100) 101,7 99,8 99,9 100,5 101,5
Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege    
·   milliárd euró 7,5 6,1 8,7 7,7 8,2
·   a GDP százalékában 7,4 5,9 8,0 7,0 7,2
Munkanélküliségi ráta (éves átlag) 10,2 7,7 6,8 5,2 5,1
Államháztartási egyenleg a GDP százalékában (ESA) -2,4 -2,5 -2,0 -2,3 -2,5

Forrás: KSH, GKI

Forrás: GKI

A szerzőről

Önnek ajánljuk

Ezt olvasta már?

Az ingatlanfejlesztők már félnek a CSOK-osoktól

A lelkesedés óriási volt, egyelőre mégsem tűnik igazi sikertörténetnek a CSOK. Az ingatlanközvetítő szakemberek szerint a legnagyobb gond az, hogy...

Close